Egyszerűen nem tudok sírni. Nincsenek érzelmeim és nem érdekel semmi. Megoldás? Légyszi swgitsetek mert már nem birom.

"már nem birom"

Akkor mégiscsak vannak érzelmeid. :) Ez jó jel.

A megoldás nem ilyen egyszerű, mert ne mindegy mennyi idős vagy, mióta tart ez vagy mikor veted észre magadon, hogy telnek a napjaid, stb. Ráadásul az is lehet, hogy te magad nyomod el az érzelmi megnyilvánulásokat (nem az érzelmeket!), valószínűleg nem is tudatosan. Szóval jó dolog, hogy segítséget kérsz, de ennyi infó alapján adott válaszokkal rossz irányba is indulhatsz. :(

(Nem kell leírnod ezt mind, amit felsoroltam, csak jelezni akartam, hogy erre nem lehet általános megoldást adni.)

Elmúlhat magától.

Tapasztalatból mondom - nem éreztem semmit a családom és a körülöttem lévők iránt, közömbösen néztem mindenkire, és nem sírtam, nem tudtam, egyszerűen nem tudtam, hogyan is kéne sírnom.

Nálam mindezt egy gyerekkori válás okozta, amit magamba fojtottam, aztán a nővéremmel beszélni kezdtünk róla, és szép lassan minden előjött.

Ha neked is van valami hasonló az életedben-múltadban, ami nagyon megviselt, vagy ha zárkózott típus vagy, akkor az érzelmeid elfojtása okozhatja, ami tulajdonképpen egy védelmi reakció (legalábbis én így fogom fel).

Ha erről van szó, akkor próbálj beszélgetni egy baráttal, szülővel, ha van, testvérrel, vagy pszichológussal.

Megoldható a dolog. Tapasztalat :)

Igen, ezzel én is így voltam. Szükséged van egy olyan személyre, aki először erőlteti a beszélgetést, feltépi a régi sebeket, hogy ki tudd sírni magad. Nekem mint említettem a nővérem tette meg ezt, azóta tele vagyok érzelmekkel, tehát megérte.

Egyszerűen csak kell valaki, aki elég közel áll hozzád, megbízol benne, és jót akar neked. Üljetek le beszélni otthon, a szobádban, csukott ajtónál, és ha lehet, csak ketten legyetek, így más nem fog sírni hallani-látni. Utána nagyon meg fogsz könnyebbülni, és másodszorra könnyebben előjön majd. Menni fog.

Pszichológus. Garantáltan kiszed belőled mindent, ráadásul egy profiról van szó, és nem mondhatja el másoknak azt, amit te mesélsz.

Egyébként édesanyád, nagymamá(i)d, de akár édesapád is alkalmas személy lehet. De nem tudom, milyen trauma ért, ezért csak félve említem ezeket.

Igen, de előtte érdemes körülnézni. Ha kell, írj ki egy kérdést, hogy "milyen jó pszichológusokat ismertek ZZ megyében?", és mások véleménye alapján válassz ki egy jónak tűnő, szimpatikus személyt.

Egyébként átmeneti megoldásként felmehetsz egy-két játékra is, mint pl. az IMVU, OurWorld, vagy bármi más, ahol magyarokkal találkozhatsz, barátokat szerezhetsz. Ezért ajánlom, mert nem ismer, és valószínűleg nem megy el másnap úgy a barátaihoz, hogy képzeljétek, beszéltem egy játékon egy lánnyal aki ezt meg ezt mesélte... Átmeneti megoldásnak jó, mert ki tudod adni magadból, de ügyelned kell, hogy ne legyél játékfüggő (megeshet).

Egyébként nagyon szívesen, ha bármit segíthetek, bátran eressz egy üzenetet :)