Pánikrohamot kapok akárhányszor csak a halálra gondolok. Van más is, aki így van vele?

Amikor elkezdem realizálni, hogy az élet mennyire megmagyarázhatatlan és érthetetlen (persze sok minden van, amiben hihetünk, de biztosra nem tudhatjuk, hogy honnan jövünk és hova tartunk), egyszerűen bepánikolok. Most is épp azon gondolkodtam, hogy ha meghalok utána lehet soha többé nem lesz semmi. Ilyenkor olyan furcsán érzem magam mentálisan is és fizikálisan is rosszul leszek, elkezd szorítani a mellkasom, az ájulás környékez, sírógörcsöt kapok és legszívesebben csak menekülnék én sem tudom hova, csak el ez elől az egész elől. Annyira ijesztő. De nem csak a halál gondolata, hanem tényleg az, hogy azt sem tudjuk honnan jövünk, mi ez az egész élet. Olyan természetesnek vesszük, közben korántsem az. Tudom, hogy ennek az egésznek semmi értelme és tök logikátlan mivel változtatni nem lehet rajta, fiatal vagyok, élvezni kell az életet és fölösleges ezzel foglalkozni, de nem megy félek, hogy megőrülök ebben. Más szokott hasonlóan érezni, vagy komoly baj van velem? Ha elmegyek egy pszichológus az esetleg segíthet elfogadni a "valóságot"? (tényleg nem tudom, hogy fogalmazzak)

18/L