Meg fogom magam ölni, mert nem tudok tovább fogyni. Elegem van. De mit is tehetnék?

Tavaly ilyenkor, 2017 október 22-én kezdtem el diétázni, és április 30-ig tartottam. 23 kilótól szabadultam meg. A végére már nagyon sóvárogtam, ezért akaratlanul is feladtam. Jelenleg 90 kg vagyok 166 centihez, tehát rengeteg. Tavaly 109 kg-ről fogytam le 86 kgra (igen, 4 kg azóta visszajött), de egyébként eredetileg 113 kg voltam, vagyis az volt a max.

Belemehetnék, hogy miért hizlaltam így el magam, hát emésztettem már magam én is ezen, talán ott rontottam el, hogy az evésre örömforrásként tekintettem, és emiatt gyakran hobbiból is ettem. Tényleg hosszan ki tudnám ezt fejteni, azonban nem látom értelmét most. Már nem is számít.

Az elmúlt hónapban sok dokinál megfordultam. Hormongondjaim vannak, fél évig nem is menstruáltam. IR-em volt tavaly, de most voltam cukorterhelésen és már az sincs. Refluxom, magas vérnyomásom is megszűnt, igazából tényleg sok egészségügyi problémám megszűnt és emiatt boldognak kéne lennem, hisz a többi (a maradék 25 kg) már csak esztétika, amellett, hogy ha leadnám egy csomó további szövődménytől menteném meg magam. (Meg valószínűleg a hormonjaim sem térnének el - nemi hormonok térnek el most, PCOS-em van)

A probléma ott kezdődik, hogy május óta egyszerűen KÉPTELEN vagyok újra diétázni. Tudom, hogy fejben dől el és akaraterő stb, de egyszerűen ha elkezdem nem tudom tovább tartani 1 hétnél. Mindenféle bajom lesz, ha elkezdem a diétát: szédülés, fejfájás, idegesség. Próbáltam fokozatosan, erre ment kerek egy hónapom, de ennek is a vége egy nagy falásroham lett. Ketogént próbáltam, nagyon nem jött be, paleo sem. Alapvetően eddig is szénhidrátszegényen étkeztem (150g az elején, majd 120g már a végére, mert néha megállt a fogyás hetekre és akkor csökkentettem - ez még a tavalyi diétakor). Most semmi nem működik, a testem nem akar diétázni, pedig sok függene tőle. Szociális szorongásom van, és az egész szar így. Szeptember óta minden napom szenvedés, sírással kelek és azzal fekszem. Semmit nem ér így az élet, hogy nem élek úgy, ahogy szeretnék. Rengeteg mindenben gátol a szociális szorongás, AMIVEL rohadt jó szakembereknél jártam, sokan a fogyást tanácsolták gyógymódnak, hisz egyértelmű volt nekik is hogy a túlsúlyom fog vissza.

Folyton falásrohamaim vannak, a rossz kedvem miatt is egyre több, azt hiszem könnyebb lenne feladni.