Szeptembertől a gyerekek egészséges ennivalót kapnak az iskolában, miért kínozzák őket?

Azért, kérdező, mert hál istennek az ízérzékelés főként megszokástól függő.

TE nem érzed ezeknek a kajáknak az ízeit, mert valószínűleg erősen sós, fűszeres étkezéshez szoktál hozzá. De ez szokás kérdése.

Nagyon jól teszik, hogy nem zabáltatják a gyerekeket egészségtelen kajával, hihetetlen sokat számít a későbbi életminőség szempontjából, hogy mondjuk elhízik vagy cukorfüggővé válik-e a gyerek már korán vagy sem.

A gond az, hogy ez nem egészséges. A zsír ellenség, de gondolom, a glutént majd nyomatják s mivel a pénz beszél, sok helyen az alapanyag se lesz minőségi (jó esetben pont de, helyi termelők s miegymás, azok szép példák)...

Halottam már erről korábban, de ezt hogyan csinálják? Gondolom, simán a menza olyan lesz, amit valami okoskák kitalálnak, de arra igazán nem kényszeríthetnek senkit, hogy járjon is... Ha pedig a gyereknek nem tetszik, úgysem eszi meg, majd vesz hazafelé valamit. Nem hiszem, hogy így kellene nevelni, de bizonyos egyértelműen jó elemeket persze jó, ha bevezetnek iskolákban, óvodákban (ne gyakori cukros édességek, gyümölcs, sok zöldség... többet nem tudok mondani, amiben szinte mindenki egyetért, hogy egészséges).

Örülök, hogy már nem vagyok iskolás. Mondjuk a menzát elég hamar hanyagoltam már általánosban is. Manapság már a legtöbb kommersz ételt meg sem eszem, de ízlésem gyerekkoromban is volt.

A semmi zsír sem jó. Lásd zsírban oldódó vitaminok. Erre nem tudja a szervezet a saját zsírját használni.

Ha pedig valaki nem szereti így, akkor majd visz magával sót és cukrot.

Azonban az ember ízlése hozzászokik az ízekhez:

Volt egy finom sütemény, amit nagyon szerettem, és hetente többször is vettem. Aztán már semmit sem éreztem édesnek, csak azt a süteményt. Miután már csak hetente-kéthetente vettem, visszaállt az ízlelésem.

Valamennyire változhat az ízlés, persze, de azért ennek is van határa. Ráadásul ha otthon normálisan eszik, akkor kisebb az esélye, hogy átáll a menzaira, úgy gondolom. Mi se szoktuk meg a menzai borzalmakat sosem, viszont felnőttként remekül lehet sztorizni belőlük :)

Egy gyerek pedig sokszor egyszerűen nem eszi meg azt, ami nem ízlik neki. Akkor sem, ha jó. Az oviban csak én ettem két pofára a finom tökfőzeléket, a többiek rá se néztek, inkább nem ettek.

No majd meglátjuk, mi lesz. Én tuti csomagolnék a gyereknek olyat, ami szerintem és szerinte is jó :) Nem szeretem feladni az elveimet, a kihívások viszont a gyereknek is jók egy szintig.

Azóta, hogy beírtam, olvasgattam a témában. Szó sincs sómentességről, csak kevesebb sóról. Viszont a kötelező nagy mennyiségű tej- és gluténbevitellel nem tudok egyetérteni. A zsírfóbiával együtt a mostanság uralkodó, túlságosan szénhidrátdús étrend jelenik meg, ami bizonyára nem annyira rossz egyeseknek, de van, akinek az, s ha megnézzük a test működését, az utóbbi a logikusabb. Főleg, hogy a kötelezőan adagolt glutén nagyobb része még csak nem is teljes kiőrlésű, így azt se mondhatják, hogy lassan szívódik fel és nem cibálja meg nagyon a vércukrot és az inzulint. Nyilván sima cukrot is rendesen adnak majd, kisebb mértékben, igen, de még mindig többet, mint jó lenne.

Nem tudom, a döntésekben melyik lobby akarata érvényesült, s egyáltalán jóhiszeműen csinálják ezt vagy sem...