Miért tart mindenki könnyűvérűnek? Miért nem tudják egy kicsit az én szemszögemből is nézni, megítélni a helyzetet? Nekem sem könnyű.

20:55 hozzászólására reagálva. Aztán amikor 40-50 éves lesz az illető azon kesereg, hogy feláldozta magát a házasság és a gyerek oltárán. A gyerek is megszenvedi ezt az "áldozatot"

Ha egy kapcsolat kihűlt, nincs értelme fenntartani csak azért mert van egy gyerek.

Gyerek szenved, hogy elváltak a szülei? Hát igen, megsínyli, de ha kulturáltan válnak el, és fontos, a gyerekkel a kapcsolat bensőséges tartása, nincs probléma. Sokkal rosszabb, ha úgy élnek, hogy hazugságban csak a látszat kedvéért, vagy éppen ajtócsapkodással, dühödten egymásnak acsarkodva, egyik kocsizik, a másik szekerezik? :(

Amikor egy kapcsolat megromlik, nem lehet feszültségmentes környezetet teremteni. A gyerek ezt a miliőt sokkal jobban megsínyli, mint amikor elválnak. Nincs béke a családban, akkor a gyerek esetleg csellengőkhöz fog csatlakozni, mert mindenhol jó, csak otthon ne legyek.Hány meg hány ilyen gyerek van. Az otthoni pokolnál minden jobb, mert a rossz légkört is megérzi a gyerek. Sőt sokkal jobban érzékeli, mint a kiabálást.

Ne legyen lelkifurdalásod. Nem lehet túl harmonikus az a kapcsolat, ahová - bármelyik oldalról - befér egy harmadik. Így az elhagyott asszonyka is kapott még egy esélyt, hogy megtalálja élete párját..

Szomorú jelenség egyébként, hogy a 21. században a házasság már nem szent. Sokan a házasságot "holtodiglan-holtomiglan" helyett inkább úgy tekintik, mint fiatalabb korban - amikor még összejöttünk, majd szakítottunk.

Szerintem nagyon sokan nem is tudják, mi a valódi szerelem, inkább csak szappanoperákból és popzenéből tanulták. Szomorú ez.. És akár végzetes is lehet a társadalom számára: egyre gyakoribbak a 'három gyerek három apától' összetételű családok. A gyerkőcök pedig tovább fogják vinni a látott mintákat, és még csak nem is tehetnek róla..