Mi a véleményetek a képeimről? Hobbi szinten fotózok

Végigpörgettem, nekem 1, azaz egy képed van, ami valamilyen szinten még "tetszik", az egyik verebes, konkrétan ez:

[link]

Nem az évszázad képe, vannak hibái, de ez legalább nem ugyanaz, mint a többi, ott a hó a madár csőrében (ami végre nem tök középen van - bár én még "jobbrább" toltam volna), amitől a kép egy kicsit érdekessé válik. Kár, hogy az utómunkára nem szántál időt, a fényeket, színeket is még érdekessé lehet tenni.

A többivel sajnos nem tudtam mit kezdeni, faágak, gallyak, naplemente. Az egyiknél még magad is írod, hogy nem tudod, mi akar lenni.

Lelkesnek tűnsz, ez maradjon is meg, de ne a DSLR-re váltástól várd azt, hogy te onnantól kezdve xy photography leszel. Komponáld meg a képed. Legyen a képednek sztorija, legyen mások számára is érdekes. Szánj időt utómunkára. Tanulj meg szelektálni. Éppen hogy sikerült a madarat lefotózni, erre nem bemozdult? Kukába vele! Rengeteg könyv, blog, weboldal, youtube-csatorna van, ahonnan tanulhatsz, szakíts rájuk időt! Ne csak a gép beállításait tanulmányozd, hanem a kompozíciót is! Mert ez a néhány kép még tényleg nagyon az út elejét mutatja, amiből sok következtetést nem vonnék le, bármi lehet ezekből, főleg Te rajtad áll, hogyan állsz hozzá a jövőben.

"Lesz még jobb képem is. Csak találjak egy olyan helyet ebben a faluban, ahol nincs ennyi fa..."

Esetleg keress olyan témát, amiben nem zavarnak a fák. Kivélve, ha ragaszkodsz a naplementék megörökítéséhez. Meg aztán fákról is lehet jó képeket készíteni. Sőt, biztos vagyok benne, hogy van másik falu is a közelben, sőt tán még olyan hely is akad, ahol egyáltalán nincs se falu, se ház, se semmi.

Légy kreatív!

Általában feleslegesnek ítélem meg az ilyen kérdésekre reagálást, valamint az ilyen posztok után írást, de annyit csak meg szoktam jegyezni, hogy a technikai eszköz kezelését elsajátítani rengeteg anyag van a neten, aztán lehet egy pár könyvet Vaterán megvenni, és drágábban a könyvesboltban. A mondanivaló az más kérdés, mert ahhoz műveltség kell (van, aki ezt ösztönösen tudja, de ne áltasd magad, te nem vagy kitüntetett :) ), ahhoz meg el lehet kezdeni tanulmányozni a lapos művészeteket, és azokat az anyagokat, amelyek ezeket megpróbálják megérteni vagy megértetni. Ilyen anyag megint csak ezerszám van.

Feleslegesnek azért is találom a reagálást, mert az esetek nagy százalékában csak egy múló szeszélyről van szó, vagy anyuka/ellenkező nemű barát megjegyzi, hogy de jó képeid vannak, lobban a láng, aztán nemsokára jön a következő érdekesség, és a fotózás nagy ívben le van ejtve.

Amit most egyszer leírok, elmentem és majd eztán csak bemásolom, az a következő:

A szerencsétlenséged több dologból áll.

A digitális fotózás elterjedésével és filléressé válásával a normálisan kivitelezett képek esélye megnőtt, így azzal már nem lehet villogni, hogy én tudok olyan képet készíteni,az elefántról, hogy az ormánya sem és a farka sem lóg le a képről. Ez egyébként nem annyira igaz, mert igen sok, vizuálisan rettenetesen igénytelen (itt most a homályosról, stb beszélve) képet raknak fel a facebookra, stb.

Az emberek felvevőképessége eltömődik a sok szeméttől is, és a jóval több sikerült képtől is. Így áll elő az a helyzet, hogy egy naplemente továbbra is szép - kinézel, a szomszéd hatvan éve gyönyörködik benne - de fotós fórumon meg megjegyzik, hogy unalmas. :D

Ilyen értelemben a te tragédiád az, hogy már mindent láttunk. Volt már halott kezébe helyezett embrió is, ésígytovább.

Ezért a világhír esélye gyakorlatilag a nullára csökkent. Persze, a bolygó lakosságából mindig van, aki kilép az ismertségbe, de hányan vettek gépet, és álmodoztak egy fél órát erről? Ezekből kettőnek sikerül évente. :) Pláne, hogy manapság a bolygó átlag lakójának a világhírnév rögtön kell, mert a tv reklámokból azt hiszi, ez neki alanyi jogon jár. Igen kicsire zsugorodott azoknak száma, akik céljaiknak érdekében hajlandóak éveken át keményen dolgozni.

Ami a képeidet illeti, a naplementéről ejtettem szót, még ejtenék szót arról, hogy "Mi van metszésben" meg"végre nem tök középen van", ilyenek nincsenek. Egy képet az minősít, hogy ránézel, és tetszik. Az más, hogy vannak megfigyelések, hogy mi tetszik jobban az emberiségnek, és ezeket nyilván ajánlott alkalmazni. De hogy csak azért, mert nem felel meg egy ilyen megfigyelésnek, már nem jó kép, ilyen nincs. :) Lehetnek egy céhnek szabályai, amelyeket a adott közösségen belül ajánlatos betartani - mint például egyszer hallottam, hogy a nemzetközi szintre törő lovasok nem szeretik az olyan képet, ahol a ló nem egyformán húzta fel a két első lábát az akadály felett, mert ez nem vet jó fényt a ló tehetségére, na de hát aki nem akarja megvenni a lovat, annak ez a kép szempontjából annyira tökmindegy, hogy szinte fáj.

Egyébként egy jó fotóhoz nem kell sok. Sőt, inkább kevés kell. Elég egy ritmus, vagy a ritmus megtörése, például. Ezt, ki nem érzi születésétől, megtanulhatja. :)

Kedves Kérdező!

Az alábbi linken majd rágd át Magad!Nincs béna ember, csak türelmetlen!Nem kérkedni akarok, 12 éve nyomom operatőrként, de szégyen hogy mennyire felhigult a szakmánk.Ennyi év után is ha megkérdezik, mivel foglalkozom, csak annyit mondok: képkeretező.

Lehet most mosolyogni, de ez a legfontosabb: hogy tudsz “keretezni”...

Lehet Hasselblad, PhaseOne a kezedben ha nem tudod a mondanivalód “kitenni a falra”.

Szóval a link:

[link]