Miért nem tudom elfelejteni a volt legjobb barátomat?

16 éves koromban összeismerkedtem egy hasonló korú sráccal, akinek bár voltak zűrös ügyei, meghallgatott engem, támogatott a bizalmával és nagyon jó tanácsokat adott. A barátnőim azt is hitték, hogy járunk, olyan jól elvoltunk... Aztán végül is igen, beleszerettem, de ő csak barátilag kedvelt. Ezek után sokszor összevesztünk, de mindig kibékültünk, vigasztaltuk egymást, ha éppen úgy alakultak a dolgaink, de én nem tudtam kiszeretni belőle. Teltek az évek, összevesztünk, kibékültünk. Aztán egyszer csak belegyezett, hogy próbáljuk meg, hogy együtt leszünk, mondanom se kell ez egy hétig sem tartott , mert ő kitalálta, hogy majd én úgy elfelejtem őt, ha leszarja a fejem, de addigra már nem maradt barátnőm(csak én láttam így) és igen csak letörtem. Meg akartam magam ölni, de ezt előttem elmondtam neki és akkor jött velem.Egész éjjel dumáltunk. Azt hitte, skizofrén vagyok - volt oka is rá. Ezek után addig unszolt, míg végül elmentem a pszichiátriára satöbbi,satöbbi. Eközben találkozgatni kezdtem egy sráccal, akinek tetszettem és hát, végül összejöttünk. De ezt nem meséltem l a legjobb barátomnak, de megtudta és mondta is, hogy sok boldogságot etc.etc. Közben róla is kiderült, hogy mentális beteg és írta is, hogy most neki van rám szüksége,de egyszer csak megint fura lett és nem akart velem beszélni. AZután néha néha egy napokat beszéltünk, írta szülinapkor, névnapkor. De ebben az évben véletlen összefutottunk, fel se ismertem mert siettem, de nem köszönt én meg annyira megszeppentem, hogy én sem köszöntem. Még aznap írtam neki, hogy bocs, hogy nem köszöntem satöbbi.Aztán azóta már volt szülinapom, névnapom is... de semmi. Gyakran álmodok vele, hogy találkozok és beszélgetünk. Hiányzik a barátsága, de nem merem felkeresni. Mit tegyek? Felejtsem el végleg? Vagy próbáljak valami tenni az ügy érdekében?