Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Kezdőoldal » Emberek » Barátok, barátságok » Felnőttként őszinte barátság?

Felnőttként őszinte barátság?

Figyelt kérdés

Leszögezem, ez nem hiszti topic lesz. Szimpla elgondolkodtató dolog. Nem kérek privátba ajánlást.


A sztori az, hogy voltam csoportok tagja, de mindig max 1,2 embert engedtem közel. Sulis ilyen haveri csoport, elég zűrös volt, le kellett építenem őket. Egy másik csoport meg a mai napig az a gyerekes, oltsuj egymást az alfa szerepért, engem az hidegen hagy. 2-3 szoros haverom volt, mind elmentek de úgy, hogy egyáltalán nincs kapcsolat, bem fognak hazajönni.van egy haverom elég sok ideje, de kezdek rájönni, hogy lehúzó személyiség. Nincs hét, amikor több napig köszönés nélkül ne úgy kezdené, hogy panaszkodik, nyafog. Sosem kérdezi mi van velem, csak nyafi megy. Meg se kérdezem hogy van. A másik hogy erőszakos. Ha összefutunk, erőszakoskodik hogy csináljuk ezt, vagy azt, naaa gyerünk már, persze legtöbbször az, hogy inni akar, és nem csak jókedvig. Mostanában egy személyes válságot élek meg. Nem vagyok panaszkodós, nem azért vagyok valakivel hogy lehuzzam, hanem hogy addig is érezzük jól magunkat. Ha ritkán mégis mesélek valamit, a válasza annyi, hogy jaja, uhum, az gáz, hat van ilyen, vagy témát vált. Vagy elkezd a nagy egójával és művelt stílusával vitatkozni velem. Én hallgassam őt, na ezt mocsoknak érzem. Szimpla, megoldod, nem vagy ostoba. Vagy ez egy helyzet, de kilábalsz majd, mondat jól jönne, más nem. Ritkán vagyok közös társaságba, olyankor mindenkihez külön odamegyek, dumálok velük, a humorom szeretik, jól vagyok. Csak akkor keresnek az emberek ha nekik kell valami. Ha én keresek másokat, akkor mitha zavarnék. A haverom keresik, eljárnak ide oda és nem tudom, hogy ott is hattyúhalálozik-e. Nekem az is elég ha egy órára kiülünk röhögni, dumálni, akkor is jól érzem magam.


Sokaknál látom, csak buli meg kocsmahaverok. Addig haverok, amíg van kivel kocsmázni. Ha nincs kedve menni, akkor már nem haver. Nem akarok olyasmi lenni. Valahogy úgy gondolom, léteznek önzetlen haverságok, barátságok. Lehet velem van a baj, és képtelen vagyok az emberi kapcsolatok kialakítására, nem tudom.


A kérdés: Nektek kialakúlt felnőttként hosszan tartó, tartalmas barátság?

24F



2016. febr. 3. 16:29
 1/2 anonim ***** válasza:

Nekem igen. Két gimnáziumi osztálytársammal. Régen mi is jártunk kocsmázni, de azóta már "kinőttük" és otthoni dumálgatás váltotta fel. Szilvesztereket, szülinapokat együtt tartjuk. Rendszeresen beszélünk is, mindig számíthatok rájuk, ha az éjszaka közepén hívnám őket, akkor is.

Szóval igen, vannak még ilyen barátságok.

23/l

2016. febr. 5. 10:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/2 anonim ***** válasza:
Tévedtem.
2020. okt. 13. 23:04
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2021, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!