Egyedülálló nők megérzik, vagy hogyan fogadják, ha egy férfi barátkozni szeretne?

Megismerkedtem egy lánnyal, aki egyedülálló, én pedig nem. Nagyon szimpatikusak vagyunk egymásnak, beszélgetésből ez kiderült. Szivesen venném ha barátok lehetnénk mert van közös téma és sok hasonló gondolatmenet.

Ő viszont elég távolságtartó, és az első igen jó és nyitott beszélgetés után már nem igazán akar beszélgetni. Nem kerül, látom hogy érdeklem ha összefutunk, köszön kedvesen, de megy is tovább, nem áll meg egy pillanatra sem. Ezt ugye úgy veszem hogy nem akar velem beszélgetni én pedig nyilván nem erőszakoskodom, mert ha nem, hát nem.

Talán ő többet szeretne és látja hogy én nem? Vagy azt gondolja hogy én akarok többet, miközben párom van és ezt nem tartja jó dolognak?

(Találkoztunk már úgy is hogy én a párommal voltam és mosolyogva ráköszöntem, hogy lássa, nem titkolok senki előtt semmit. Nagyon kedvesen köszönt vissza mindkettőnknek.)

Sok lánybarátom van és jól működik, de ez nekem kiismerhetetlen. Nők, ti hogyan gondolkodtok hasonló helyzetben?