Kinek van igaza? Nekem vagy az orvosnak?

"Mondta nekem az orvos, hogy ki fognak tolókocsival tolni a kocsiig és rámtesznek egy lepedőt."

Mikor nekem tört el a lábam 8 óra várakozás után begipszeltek és kiraktak a gipszelő szobából, hogy menj utadra, hajnalni 2kor. Tolókocsit nem kaptam, lepedőt sem és nem is tolt senki nyilván. Ott feküdtem reggelig egy padon egy szál alsógatyában és pólóban. Egész este próbáltam taxit hívni, csak reggel sikerült szerezni.

Egy kórházi ellátás ma ennyire képes. Pont. Sürgősségin a betegeket nem tudják letakarni egy lepedővel, ha tönkrement a ruhájuk, nem pelenkázzák át őket, nem segítik ki a mosdóba, ha kell, nem néznek rá az infúziójukra, nem kapja meg a gyógyszereit, ha 20 órán át vár a folyosón stb. Múltkor egy srácnak begipszelték a bokáját, éjjel, kölcsön kért volna egy mankót a kocsiig / kocsitól a lakásig. Egy olyan csípőig érő botot tudtak adni neki, aminek levált a fogantyúja, és csak egy lyukas csőben végződött a teteje... és állítólag ez pl. az ország egyik legjobb kórháza... Szóval ez nem az adott dokin múlik, neki sem öröm ilyen körülmények között dolgozni.

Az viszont, hogy "Ha az én koromban én megvontam volna a vállam, amikor az orvos kérdez, akkor olyat adott volna nekem, hogy a mandulámat lenyelem" szerintem abszolút nem elfogadható egy orvostól, semmilyen helyzetben.

Igaza van az elsőnek. Túl van gondolva az egész. Értem hogy látták a bugyidat, és ez neked megalázó, de minden ember látott már bugyit, tutira nem azt nézték, hanem hogy szegény gyerek, mi történhetett a lábával. A pcsa se kíváncsi a te bugyidra. Nekem nem tört el soha semmim, de ha épp gipszelnék a lábam tutira nem arra gondolnék hogy jaj a bugyimmal mi lesz, hisz elég baj a törött láb. Az ottani betegek, orvosok láttak már ilyet, senki nem akadt volna fent ezen ha te külön nem hívod rá fel a figyelmet.

Az orvos kocsog volt, de abban igaza van, ha kérdez illik válaszolni. Elvégre ő rakja rendbe a lábad. Már csak azért is.

Nekem pl volt már balesetem, ráadásul elég szerencsétlenül történt dolog, egy üvegszilánk majdnem a nunim melletti részbe állt bele. Oktatokorhaz, nem két pasi volt bent, hanem vagy 10 orvos meg rezidens, es ápoló tanoncbol is vagy ezer, előttük kellett terpesztenem amíg mostak, kiszedték a szilankokat, varrtak stb. Rohadtul nem érdekelt hogy ki nézi, mit néz, mit gondol, pedig ők minden női dolgot ott épp láttak és nem bugyin keresztül mert azt levágták rólam, az járt csak a fejembe, hogy legyen minden rendben..

Na, nem kell ezen hisztizni, azt vésd az eszedbe, ezek az orvosok mindent láttak már, te vagy a tizezredik akinek a bugyijat megnézték, ennél sokkal cifrábbal is találkoztak, az ott lévő orvosra váró betegek is láttak már bugyit meg ruha nélküli embert is.

Mondjuk a viselkedés miatt az orvos tutira fog rád emlékezni

Orvosnak volt igaza.

Az orvosnál beteg emberek várakoznak. Hidd el, kisebb bajuk is nagyobb a te bugyidnál.

Téged néztek. Persze, ott várakoznak már mióta, akkor éppen te voltál a legérdekesebb dolog a váróban - plusz az emberek szeme ösztönösen a mozgó dolgokat követi.

Vagy csak a lábadat figyelték a sorstársak. Nekem a térdem szar, sokat jártam gyógytornára vele, ahová a várón keresztül kellett végigmennem. Csomó ismeretlen beteg/sérült ember.

Nézték a lábam, amikor még sántítottam. Figyelték a lábam, amikor már alig bicegtem. Akkor is figyelték a lábam, amikor már normálisan mentem. Ez ilyen dolog.

Max mosolygott rajta egy-két ember, de utána el is felejtette.

A vállrándítás pedig nem válasz. Nemtörődöm, sőt, flegma és beképzelt, hogy téged idézzelek. Szó szerint "leszarom" a jelentése.

Ha kérdeznek, akkor válaszolj normálisan.

"Igen, jó lesz így, köszönöm"

vagy, a te esetedben:

"Zavar, hogy kilóg az alsóneműm. Szeretnék kérni még egy lepedőt, hogy teljesen körbeérjen."

És akkor nem lett volna problémád sem.