Változott az álláspontod a KORONAVÍRUSSAL kapcsolatban év eleje óta?

Az elején még engem is be tudtak etetni azzal, hogy ez valami nagyon durva, halálos vírus, úgyhogy az első hetekben-hónapokban én is fertőtlenítőztem meg pánikoltam össze-vissza, hogy "úristen, nehogy elkapjam!".

De amióta látom a kedves kormányunk hozzáállását a dolgokhoz, és az igencsak megkérdőjelezhető logikájú rendeleteket, szabályokat, azóta már képtelen vagyok ugyanolyan komolyan venni.

Nem állítom ma se, hogy nem létezik a vírus. De, hogy ekkora pánikhelyzetet felesleges miatta fenntartani, abban biztos vagyok.

igen, az elején ijesztő volt, ahogy a tvben kinézett, de aztán nem lett belőle semmi nagy dolog. ez már csak politikai hiszti, mert jajj gonosz kínaiak... az amúgy értelmes anyám is retteg, hogy jajj, már a szomszéd faluban is van beteg.... annó az ebola is pont feljött pont a szomszéd faluig, csak az nem izgatott senkit se akkor se most (már el is felejtették a legtöbben szerintem).

megvédtünk párezer öreget, ami amúgy nagyon hálás dolog, mert ha eljön az idejük, ígyisúgyis itt hagyják a földi világot, max nem ebben hanem valami másban, cserébe tönkretettünk többországnyi embert. három beteget ismerek, vagy tíz családot, akiknek kölcsönadtunk többet-kevesebbet a megtakarításainkból, mert addig is tudnak kaját venni a gyereknek, meg nem viszi el a bank a házat majd a fejük fölül (nekünk nem kell a ház, meg ráérünk, majd ha egyszer lenyugszanak ezek a hisztis kis politikus- meg orvosbabák, összekaparják magukat, visszaadják). meg rengeteg más családot, ugyanígy a szakadék szélén, de nekünk is végesek a kereteink.

nem azt mondom hogy nem érik meg a korlátozások, de a mérleg egyik nyelvében idős emberek, a másikban egy generáció jövője, nem tudom milyen elképesztő irigység kell ehhez nyugerek részéről, akkor is legyenek megvédve, ha mindenki más belehal...

Változott.

Eleinte se pánikoltam, meg most se, de eleinte teljesen biztos voltam benne hogy nekünk (huszonéves párként élünk ketten egy háztartásban) semmi bajunk nem lehet, így inkább csak azért tartottuk be az óvintézkedéseket mert tudtuk hogy másoknak viszont komoly gondot okozhat.

Aztán nemrég kiderült, hogy a covid szövődménye lehet egy betegség, amin a párom már átesett és ő valószínűleg jobban ki van téve neki... bevallom, azóta félek egy kicsit. Nem szeretném, hogy újra keresztül kelljen mennie azon, amin pár évvel ezelőtt.

Pánikolni továbbra se vagyok hajlandó, nem is segít, de azóta extrán odafigyelek a higiéniára, és még mérgesebb vagyok másokra ha nem hajlandóak betartani azt a kevés szabályt amit kéne.

Nem változott. Túl nagy feneket kerítenek ennek. Máskor is volt járvány, akkor sem kellett ez a sok cirkusz, volt H1N1 járvány, akkor kb minden századik ember hordott maszkot, de volt ugyanúgy iskola, volt minden. Akkor voltam gyerek, emlékszem rá. Ez az egész másra megy ki, nem a vírus elleni védekezésre, már vannak olyan lapok, akik már azt hozzàk le, hogy soha nem fogunk ebből kilàbalni, mert mindig lesz mutàlódott változat, soha nem lesz semmi olyan, mint volt. Tehát az egész hátralévő életünket úgy kell majd leélnünk, hogy maszkban, 1,5 méter távolságra, és karanténban, miután hazajöttél a csalàdodhoz külföldről, csak lesznek ideiglenes enyhítések, mint most voltak nyáron.

Nos, ha tényleg ez vár ránk, akkor én jövő nyáron már felhúzom magamat, mert az nem élet, hogy bármikor elküldhetnek a munkahelyről, és mindig azért kell idegeskedni, hogy a vírus miatt mikor lesz már megint létszámleépítés, miután rohadt nehezen talált az ember munkát magának.

Családtagom elkapta egyébként, és esélyes, hogy egy ismerősöm is (majd most megy tesztre), szóval nem vagyok vírustagadó mellékesen, de nem akarok folyamatos félelemben, és pànikban élni. Ez elől pedig nincs menekvés, nincs a világnak olyan szeglete, ahol ne lehetne erről hallani, vagy ahol nem lehetne elkapni.

Meg az sem nyár, hogy ne menjen senki nyaralni, meg nem lehetnek nagyaszabàsú rendezvények. Sőt mától megint diszkó sem lesz, hurrá. Ez után majd jön megint az online oktatás, a létszám leépítés, és a karantén, ez már jelenleg sem élet.

#9

Őszintén nagyon boldog lennék, ha megmaradna a 1,5 méteres távolságtartás, tavasszal végre kevesebbszer lihegtek a nyakamba vadidegenek, nagyon élveztem. :) A maszk is "divatba jöhetne" hogy vírusszezonban zárt helyen hordják az emberek.

Vannak azért idén dolgok, amik nem olyan rosszak szerintem.