Az normális, hogy 23 éves koromra azt gondolom, hogy én már csak nyugis mindennapokra vágyok?

17 éves vagyok és ugyanez a helyzet nálam is. Egyszer voltam buliba nem is olyan rég és mondtam, köszönöm nekem ennyi elég is volt ebből. Nem is értem azokat, akik minden hétvégén csatak részegre isszák magukat. Én értem, hogy fiatalok meg még előttük áll az élet és inkább most csináljanak minden butaságot és most próbáljanak ki mindent, de azért nálam ez már nagyon üti a határt. Másoknál biztosan nem, de nálam más a helyzet.

Nemrég elhívtak egy buliba, úgy volt, hogy megyek, de aztán végül visszamondtam. Inkább itthon ültem és elolvastam egy könyvet.

Valaki írta itt az előbb, hogy a barátnője 37 éves és még mindig vágyik a kalandokra meg a csavargásra. Nos nálam inkább legyen meg előbb az anyagi biztonság. Valószínűleg én utána sem fogok csavarogni, meg bulizni, mert mire megteremteni, addigra szeretnék gyereket vállalni és megállapodni. Szóval ezek szerint nekem ez a fiatalos bulizás kiesik, hacsak egyetemen nem fogok bulizni. Bár kétlem, nem kockáztatnám meg a kibukást egy kis buli miatt. Vagyunk még egypáran ilyenek. Szerintem ezzel nincs semmi baj.:)

"Olyan, mintha bizonyos dolgokra egyáltalán nem állnék még készen. Nem igazán ismerem a saját érzelmeim sem, de azt azért el tudom fogadni reálisan, hogy vannak. "

23 évesen én is hasonlót éreztem... tudod miért? Mert még ha már hivatalosan nem is, de még "gyerek vagy"...

Egyébként meg az élet nem csak bulizásból áll... ebből, hogy ezt tartod a "normálisnak", hogy ettől vagy te különb a többiektől mert te nem bulizol...

Ebből is csak az látszik, mennyire gyerek vagy még.

33/f