Mi ez a furcsa hozzáállás a gyerekekhez? (Tömegközlekedés)

#18

Egy kérdés volt ezzel kapcsolatban nemrégiben, ha jól emlékszem, még a tábla fotóját is belinkelte. Talán Aldi vagy Lidl volt?

Ha véletlenül olyan anyuka olvassa, aki szokott kisgyerekekkel hasonlóan buszozni-villamosozni. Én annak idején, 30+ éve úgy oldottam meg, hogy a gyerekeket a lábaimba kapaszkodtattam, két kézzel, erősen, terpeszben ők is, én is, derékszögben egymásra.

Sajnos már régen is ilyenek voltak az emberek, néhány kivételtől eltekintve. Előfordult, hogy öreg néni az ölébe vette az egyik gyereket, vagy a szatyraimat. És sajnos, aki ugrott- ha ült a 4-6-oson- az a színcigány ember volt, hogy ide tessék, kezicsókolom. És a saját fajtám öregasszonyok meg arról dumáltak, hogy nekik is lenne 4 gyerekük, ha mind megszülték volna. Pedig rajtam nem látszott, hogy ülnénk, pillanatok alatt felvettük a biztonságos alakzatot, még + gyerekkocsival is. Fiatal voltam, tele energiával, könnyű volt, még játszottunk is útközben.

Ha csak 2-3 megálló volt, inkább föl se szálltunk.

Nem jó, hogy ilyen önzőek vagyunk. Amikor mutogatni kell, hogy "jónak lenni jó", akkor adományozunk, hogy mutogassuk, milyen szuper emberek vagyunk, de a hétköznapokban, kis dolgokban egyáltalán nem.

Lehet, hogy használna, ha a vezető bemondaná, hogy "kérek egy helyet a néninek, vagy a kismamának", mert ő látja, hogy ki vár a megállóban; nem tudom. Ha az utastársak is szólnának, az is jó lenne. Mert lehet, hogy tényleg nem veszi valaki észre, annyira belefeledkezik a könyvbe-telefonba. Ki tudja.

Lehetne valami műsort is csinálni, a forgalomfigyelősökhöz hasonlóan, hogy riporterek járnák a forgalmasabb vonalakat KAMERÁVAL, és beszélgetnének az emberekkel, hogy hogyan érzik magukat közlekedés közben. Esetleg minden akárhányadik alany kapna valami nyeremény, következő havi bérletet, ha rajta kapnának valakit, hogy pont átadja a helyét, kapna egy feliratos bögrét, hogy ő egy jó és önzetlen utastárs. Mit tudom én, valami motiválót.

Hát én aztán senkinek nem adom át a helyem, ha nem tetszik, hogy állni kell, vegyem az illető kocsit vagy gyalogoljon. :D

Nekem sem adták át a helyet,pl mikor 3 éves tesómmal kellett utaznom , de szerencsére megoldottuk, és kapaszkodót kierőszakoltam neki, félrelöktem egy nőt. Akkor se adták át a helyet,mikor törött kézzel utaztam, akkor se amikor nagyon beteg voltam,hánynom is kellett. Hát mondom a jó édes k..... Anyját mindenkinek, ha ti g..ik lesztek, én is. Az se érdekel ha a vén mammer fejre esik a buszon. Fúj de gyűlölöm az embereket :)))) L

Az a baj az ötleteiddel 22-es válaszoló, hogy ezekkel mind azt sugallod, hogy márpedig vannak emberek, akiknek JÁR az ülőhely, és a többi ember pedig felszólíthatja az utasokat, hogy biztosítsák nekik, akár úgy, hogy a sajátjukról lemondanak.

Az ülőhely átadható, de nem vagyok köteles senkinek átadni. Nem fogom átadni pl. a helyem, amikor görcsölök, amikor beteg vagyok vagy nagyon fáradt.

Egy éve megsérült a gerincem edzésen, nem látszott rajtam, de hónapokig iszonyatosan fájt. Ha ott állsz előttem a gyerekeiddel akkor és valaki felszólít, hogy márpedig én adjam át a helyem, bizony nem adtam volna át. És ilyenkor szokták sunyiban lefotózni az illetőket és kitenni az internetre, hogy a "szemét fiatalok", miközben nem tudhatod, hogy neki mi a problémája.