Egy nő miért nem válaszol mikor feltesznek neki egy kérdést? Többi lent.

"mièrt nem lehet azt mondani, hogy nem tudom ez az ő dolguk.."

Amúgy ez egy rohadt érdekes kérdés, ezt én is tapasztalom: ha az emberek döntését megkérdőjelezed, azt kihallgatásként élik meg. Ösztönösen azt gondolják, hogy ilyenkor meg kell védeniük az álláspontjukat és ettől zavarba jönnek, magyarázkodni kezdenek.

Megint a feleségem: mondjuk elindulunk valahová, és azt mondja, menjünk egy alternatív útvonalon. Én meglepődök, és megkérdezem, hogy miért akar arra menni? Szimplán azért kérdezem, mert váratlanul ér az ötlet, és feltételezem, hogy van valami oka, amiről nem tudok. Ilyenkor teljesen irreális érvekkel próbál magyarázkodni, vagy megsértődik, hogy mindenbe beleszólok. Közben meg 100%-ig kielégítő válasz lenne annyi, hogy "nem tudom, reggel úgy keltem, hogy ehhez van kedvem", és mondanám, hogy oké, akkor menjünk arra, amerre neked tetszik.

Jó kérdés, hogy hogy miért jön ez elő akkor, amikor te egy harmadik személy döntését kéred számon, nem is a kolléganődet. Több okból:

1: valószínűleg benne ez fel sem merült, ő teljesen egyetértett a gyerekvállalással, emiatt kicsit saját ingének is érzi a kérdést.

2: azzal, hogy neki szegezted a kérdést, saját magát érzi megkérdőjelezve, hiába nem ő a téma. Mivel nem tud válaszolni a kérdésre, úgy érzi a saját szellemi képességeit kell igazolnia.

"Nekünk fèrfiaknak ez egy szimpla kèrdès a nőknek ez tàmadàs."

Így van, nem egyszerű. És az a vicces, hogy leginkább akkor érzik annak, ha rájuk irányul. Pl ma reggel ki voltam akadva, mert lesz egy munkahelyi elbeszélgetésem, amiket nem nagyon szeretek. Erre a feleségem azt mondta, hogy ezt kéne látniuk a főnökeimnek, hogy egy ilyen beszélgetés már előre mit vált ki belőlem, lehet változtatnának.

Az érdekes az, hogy ha neki mutatom ki, valahogy mindig támadásnak érzi, és bennem van a hiba szerinte. Ha ő nem része az egyenletnek, akkor már sokkal higgadtabban látja :D.

Túl személyes dolgokat kérdezel, mint a bíróságon.

Elég idegesítő lehetsz.

"Hová tetted?"

Túl sokat beszélhetsz és kérdezhetsz és mindent elvársz hogy a szádba adják. Vedd el magadnak.

Tipikus pasi, aki rendetlenséget hagy maga után, aztán meg önti a kérdéseket a párja felé.

Fúúú...

"Az a màsik megalàzàsa, hogya azt mondja telefonban kedvesen, hogy holnap is hìvhatsz szabad vagyok ès hosszabban tudunk beszèlgetni. Majd mikor hìvom nem veszi fel."

1. Nem akar veled találkozni.

2. Közbejött valami és nem tudott szólni.

3. Elfelejtette.

4. Felidegesítették (nem te, valaki más), és kiment a fejéből (velem már volt ilyen).

27-re:

Vegyük sorra az általad írt lehetőségeket.

1. Nem találkozót akart, csak telefonbeszélgetést. De nagy általánosságban gerinctelenség, ha valaki azzal zárja le a beszélgetést, hogy ne ma, hanem másnap beszélgessenek, majd másnap eleve föl se veszi a telefont, mert ez csak a lekoptató szöveg volt.

2. Ez valóban érthető lenne, habár furcsa, hogy még a telefont se tudja fölvenni. Ha tényleg ilyen történt, és látja, hogy a fickó kereste a megbeszéltek szerint, akkor este vagy másnap illene visszajeleznie, hogy váratlan ok miatt nem tudta fölvenni a telefont napközben.

3. és 4.: Ez a kettő nagyjából ugyanaz, vagyis elfelejtette. Ezzel semmi gond nincs, bárkivel előfordulhat. Csakhogy itt megint az a probléma, hogy a kérdező kereste telefonon és azt sem vette fel. Erre nem magyarázat, hogy elfelejtette!

"Csakhogy itt megint az a probléma, hogy a kérdező kereste telefonon és azt sem vette fel. Erre nem magyarázat, hogy elfelejtette!"

A telefont muszáj mindig magánál tartania vagy felhangosítva tartani az embernek?

Én például folyamatosan némítva tartom, mert így tudom lekoptatni a telefonos ügynököket, meg azokat az ismerősöket, akik nem fogják fel, hogy munkaidőben nem érek rá csevegni, nem akarok ezek miatt lecserélni a 20 éves telefonszámomat. Csak akkor hangosítom fel, amikor konkrétan megbeszélem valakivel, hogy keressük egymást valami egyeztetés miatt x-kor.

Ismerősöknek, családtagoknak mondom, hogyan tudnak elérni, de ne akadjanak fenn, ha nem érnek el, mert akkor az van, hogy éppen nem érek rá. Aki ezt nem érti, és hívogat (volt ismerősöm, aki vagy 20-szor felhívott egymás után), az így járt.

Nincs mindenki hozzánőve a telefonjához. Én meg kifejezetten utálok telefonálni.