Hogyan tovább? Mit tehetnék?

Próbálj meg keresni, kijelölni magadnak egy elérhető célt és kezd el következetesen megvalósítani azt. Amikor meg vagy ezzel, akkor emelj egy kicsit a téten és maradj ápolt, precíz, céltudatos, - amivel eddig nem volt szerintem különösebb problémád. Ne vissza, hanem előre tekints és valósítgasd meg az egyre nagyobb horderejű céljaidat. Tudom, hogy könnyű kívülről osztani az eszet, de annak amit írtam, az a lényege, hogy az elért célok magabiztosabbá tesznek, amelyet ki is sugároz az ember személyisége. A nőknek magabiztos, céltudatos, a közös(nek vélt) ügyért eszköztelenségre is kapható, előzékeny, illemtudó férfiakra van igényük, - megérzik, ha bizonytalan valaki és nézhet akárhogyan is ki, nem kellenek nekik az olyan férfiak, akikben nem látják a (ki)tartást, mert érzelmi és anyagi biztonságot keresnek egy férfiban, aki ha kell, határozott, ha kell gyengéd, de minden körülmények között érzelmeit uralni képes, bölcs ember marad, akit elfogadnak partnernek. Nekem is gondjaim voltak a "nőzéssel" és élettapasztalat, hogy minél inkább próbálsz másoknak megfelelni, minél mélyebbre süllyedsz a megfelelési kényszer által kiváltott szerepjátékban, annál inkább kerülik az ilyen férfiakat a nők. Nem dohányoztam, nem ittam (alkoholt), nem volt szenvedélybetegségem, ápolt voltam, tisztességes, higgadt, szavahihető és feladtam a szerepjátékokat, - amelyek arra irányultak, hogy sikerüljön összejönnöm egy nővel. Amint elhagytam a szerepjátékot, szinte azonnal az "ölembe hullott" egy nő minden különösebb erőlködés nélkül! Ez volt 25 éve - és most ő a feleségem.

"Tuti recept" nincs semmire, de én ezt az utat jártam be sikerrel!

Félig-Meddig tudok azonosulni veled.

Én gyerekkoromban a kinti pottyantós budin nyomtam ki. Télen baromi hideg volt. Apám szigorúan nevelt. Nyaralni nem jártunk. Elvert. Anyám meg sem tudom számolni, hány főzőkanalat tört el rajtam, és apám vesszővel vert el.

Viszont én vizsgálgatom az én részemet is a dologban. Merthogy nem éppen voltam egy mintagyerek én sem. Én is kövér voltam, bár mi nem éheztünk. Apámnak viszont munkahelyéből kifolyólag volt annyi előnye, hogy kis mellékesre tett szert. Így a szükséges mindig megvolt. 2-3 igaz barátom volt életem során. Meg a két testvérem. Sosem árultak el.

Na már most, 24 voltam , akkor, amikor találkoztam a nagy "Ő"-vel. Persze egyből felcsináltam, mert azt feltételeztem, hogy nem is lesz több esélyem az élettől. Ma 35 vagyok. 2 gyerek édesapja. Elvált, különélő családapa. Újra a mamahotel vendégszeretetét élvezem. Ám ugyanolyan magányos vagyok, mint régen, mert a család a válás után Ausztriában kötött ki.

A családodat nem választhatod. A múltadat nem választhatod meg. Azt, ahonnan jöttél, azt nem változtathatod meg. Én drogfüggő lettem. Jó, egy hete józan vagyok, de csak mert a gyerkőcök nálam vendégeskedtek.

De azért észben tartom, hogy nem vagyok egyenlő a múltammal.

Viszont azt is megtanultam, hogy ha valakinek a szülei megadnak mindent, akkor az ugyanúgy érezheti magát hasonlóan, mint te. Az exnejem ilyen. Ő ezért ment el az országból. Elmenekült a múltja elől én pedig szembe néztem vele. Nem vagyunk egymás ellenségei, noha ég és föld vagyunk.

De nem a származás határozza meg az embert és nem is az elkövetett hibái. Hanem az, ahogy más emberekhez viszonyulsz. Segítesz-e vadidegennek? Tudsz e megbocsátani az ellenségnek? Hajlandó vagy-e példáúl drogfüggőként elmenni pár hónapra egy drogrehabra? Hajlandó vagy e a gödör alján térdre rogyva Krisztushoz imádkozni, hogy adjon erőt a folytatáshoz? Elfogadod-e, ha legyőz a világ? Ha pedig legyőzött a világ azért felálsz-e újra? Tudsz-e tanulni, fejlődni? Mersz-e segítséget kérni?

Nagyon fontos kérdések ezek. Az ezekre adott őszinte válaszok határoznak meg. Vagy ilyen kérdések, hogy:

Azt teszed-e másokkal, amit veled megtettek, vagy reméled, hogy amit másokkal teszel az veled is egy nap megteszi majd valaki?

Az élet eldobása pedig úgy vélem hiba. 2 éve ilyenkor egy barátom felfeküdt a sínekre. Már nem kell kifogásokat keresnie. Nekem amúgy ő hiányzik. Szerintem fogalma sem volt vagy fel sem fogta, hogy valójában milyen hatással volt a körülötte élőkre és hogy mekkora űrt hagyott maga után. Róla nem cikkeztek. Nem nagy ügy. Gyakran lesznek öngyilkosok az emberek.

Mind kis porszemek vagyunk. Senkik. Nekem megadatott, hogy valakiknek az apja lehetek és valakinek a volt férje, aki nem tűrte a csalfaságot és bemosott a feleségének, amiért az netes prosti lett míg ő gyógyulni ment egy drogrehabra.

Köpjetek le, vessetek rám követ, mert ezek után még vissza is estem.

Az voltam 4 éve.

Eljutottam a gödör aljára én is. Megérintett Krisztus. És bár tiszta voltam hónapokig, mégis vissza estem. De tudod nem az a lényeg, hogy a gödör alján vagy e vagy fent a csúcson, hanem az, hogy ott mit csinálsz. Próbálkozol-e a gödör alján, kiáltasz e segítségért? vagy ha a csúcson vagy? mész-e még feljebb vagy a mélybe veted-e magad?

Ezek határoznak meg. Voltam fent is, voltam lent is. Voltam a menyországban és voltam a pokolban is. Tudod mit mondok? Vannak emberek, akiknek sehol sem jó. De vannak olyan emberek is, akik, ha kőrül vesznek, mindegy, hogy épp a pokolban vagy-e vagy a menyországban, jól elvagytok.

Mondok neked még valamit. Itt voltak a gyerekeim egy hétig nálam. Én drogfüggő. Mamahotel. Őcsém szomszéd szobában cuccozgat. Folyamatos kísértés. De az ember igazi próbája, hogy ellenáll-e a legfontosabb pillanatban a kísértésnek. Most a gyerekeim visszamentek az anyjukhoz. Már szoltam is az öcsémnek, hogy rendeljen egy kis cuccot, mert ennyi volt.

Köpném szembe magamat, amiért ilyen vagyok. De ilyen vagyok. Viszont még ha fél óra múlva be állok is, a remény az megmarad. Tudom, hogy a gödör alján vagyok, de kiabálok:

ha már kihúzni nem tudtok, legalább ne ugorjatok bele ebbe a godörbe. ha meg bele estetek, tartsatok ki.

Hinni, remélni, szeretni, ellenállni a szükség órájában a kísértésnek. Ezek a fontosak.

Minden ember egy megismételhetetlen érték. Egy csoda. még te is, aki láttad a szüleidet dugni. Én is rájuk nyitottam az ajtót, az exnejem is látta dugni a szüleit gyerekként. Sz.r volt látni, de túléltük. Egy csoda vagy ember, még te is, aki a vödörbe csinálta, mint a helyi postás családja. Nincs ezzel gond, nem vagy egyedül. Engem is vertek. Nem vagy egyedül. De a rossz rosszat szül a jó pedig jót. Szűlj hát jót és menj szembe a világ törvényeivel és a saját károdból építsd újjá a világot.

Ja és röhögjél, mert az exnejem leszbikus lett. Én már tudok röhögni magamon. Mert nem vagyok egyedűl. Itt vagy velem te is és Jézus is. Ki lehetne ezek után ellenünk tesó? :)