Ki utálja még rajtam kívül a magányt mindennél jobban?

Én rühellem. Tök értelmetlen. Pocsék dolog. Főleg azt utálom benne, amikor délutánonként itthon vagyok. Lefoglalom magam, van mivel...de így is olyan szár. Nyomasztó. Olyan érzésem van ilyenkor, mintha az egész napom üresen telt volna. A délután a barátoké kéne, hogy legyen, meg az emberi kapcsolatoké...délután nem szabad otthon ülni. Amúgy egyedül is el szoktam járogatni, de egyre kevésbé van kedvem. Valljuk be, egyedül halál unalmas. Szükséges a magány, nem azt mondom, hogy minden egyes másodpercemet emberek között akarom tölteni, de nekem elég lenne egy héten egy nap egyedül, hogy kipihenjem magam. Viszont ez most fordítva van: egy héten egy nap társaság, többi egyedül. Neten élek társasági életet, de az nem ugyanaz. Persze az is nagyon jó, hogy van. Amikor meg már egy héten két program is van, akkor ugrálok és cigánykerekezek örömömben, meg lufikat eregetek az égbe. Csak ki akartam panaszkodni magam. Most nézem a LaInket, a tetkósokat.

Vélemény?