Szerintetek sem azzal van a gond ha valaki szomorú és magányos, hanem ha már a mosolyt sem képes megjátszani?

Erre milyen értelmes választ lehet adni? Erről társalogj az emó barátaiddal két sírásroham között egy világfájdalommal töltött délelőtt után.

Miért kéne megjátszani a mosolyt amikor az csak akkor szép ha igaz? Csak azért mert interneten kering egy olyan szólás hogy mosolyogj hogy ne lássák hogy gyenge vagy, elmondom neked az egy kalap szt nem ér.. én nem fogok senki kedvéért se vigyorogni főleg nem megjátszásból.

Az,hogy a mosolyt sem tudja megjatszani,az a szomorusagtol es a maganytol van,ergo azzal van a gond,hogy szomoru es maganyos...Aztan a depresszio kovetkezik,amit a 0 eletkedv kovet,ahol mar bajvigyort sem vagy kepes mutatni...

a legrosszabb az, amikor a mosolyt próbálja valaki megjátszani..a legjobban fáj..inkább azért van, hogy békén hagyják, mert nem bírja már..ilyenkor kéne segíteni neki, amit ismét csak megtagad..főleg ha előtte évekig eléggé zárkózott volt (tapasztalat)..addig jó, amíg nem tudja megjátszani, mert akkor őszinte, ha már megtudja, valszeg összeomlott belülről..