Néha 13 éves léttemre annyira elegem van mindenből. Úgy érzem, hogy nincs értelme az életemnek. Mit tegyek?

Rendszeres, változatos étrend, lehetőleg hiánytalan (tehát hús, zöldség, zsír, rostok, meg még az ördögi keményítő is, tehát ami csak kaja), lehetőleg naponta főtt is, és lehetőleg minél kevesebb feldolgozáson átesett alapanyagokból. Elegendő víz. Cukor és cukros löttyök ésszel. Néha egy üveg frankóbb sör, vagy egy feles házi pálinka. Na jó, 13 évesen ez elég erősen néha, de a kis mennyiség mindent rendberakó szerepe vitán felüli.

Mozgás is legaláb 2-3 naponta egy jó fáradásnyi. Fáradás alatt azt értjük, hogy egyértelműen megkönnyíti az esti elalvást. Természetesen alvás előtt két órával már ne (pontosabban az "aludni kéne már" perc előtt két órával már ne).

Általában rendszeresség. Fix időpontban ébredni hétvégén is (még szunyába visszanyomni az ébresztőt is kb ugyanannyiszor érdemes, mint hétköznap), fix időpontban lefeküdni aludni, kb félórán belül megtartani az étkezések időpontját, meg ami csak az itt kirajzolódó észjárással belefér, ugyanígy.

És természetesen próbáld ki magad olyasmiben is, ami nem tetszik így "messziről", meg akár olyasmikben is, amik korábban nem mentek jól, és hátha majd most kicsit jobb lesz. Megdöbbentő dolgok születnek így, kipróbálásból. Valódi szerelmek, valódi hivatások találnak meg. Minél előbb nekikezdesz a keresgélésnek, annál jobb. Áldott legyen az út, amit bejársz, kedves kérdező! :)

Nem tudom konkrétan, mi a gondod, vagy hogy ténylegesen mennyire súlyos ez az érzés, de ezt tudom mondani:

13 aligha láttad a nagyvilágot. Még nagyon sok minden van hátra. Ha azt gondolod, hogy nincs értelme az életednek, gondolj arra, hogy nem magadnak élsz, hanem mindenki másnak. Minden mosoly amit másnak okozol, minden kinyújtott és elfogadott segítő kéz már értelmet ad ennek az egész szívásnak.

Sportolj, tanulj, zenélj, olvass, művelődj, ismerkedj emberekkel.

Ez egy egzisztenciális probléma, amelyet a leghatékonyabban logoterápiával és egzisztenciál-analízissel lehet rendbe rakni.

Egyszerűbben: Olvasd el Frankl: ... mégis mondj igent az életre c. könyvét