Kezdőoldal » Emberek » Magány, egyedüllét » 21 évesen amikor előttem az...

21 évesen amikor előttem az élet, normális hogy úgy érzem ki akarok vonulni a társadalomból?

Figyelt kérdés

Az életem rossz, de már nem érdekel. Tudom, hogy sohasem lesz semmi tökéletes, sohasem lesz semmi elég.


Nem látom értelmét ennek az egész rohanó fogyasztói társadalomnak amiben élek. Nem látom értelmet, hogy ebben éljek, dolgozzak egész életemben mint a többi ember. Hogy kialakítsak egy mintaéletet, ami teljesen jelentéktelen.


Valamelyik nap bementem a müllerbe, hogy vegyek pár dolgot, majd néztem az embereket mennyire elmélyülten válogatnak a termékek között, pakolják tele a kosarakat stb. és hirtelen megláttam a valóságot. Nincs értelme. Általában én is nézegetem hogy melyik a legjobb sampon, melyiknek van a legjobb illata stb. Nézegetek minden haszontalan sz@rt, stb. Hirtelen nem lett energiám semmit venni, kimentem. Iszonyatosan rossz kedvem volt.


Sokszor úgy érzem jobb lenne meghalni, vagy ki akarok vonulni, itt akarom hagyni ezt az egészet. Nem vagyok rendben pszichésen. Nem bírom elviselni az embereket. Egyedül akarok lenni. Soha életemben nem voltam ennyire antiszociális. Régen egy normális szociális ember voltam. Az utóbbi években szép lassan egye introvertáltabb lettem, és most itt tartok.


Terápiába kéne járnom, tervbe is van egyébként, csak a jelenlegi élethelyzetemben nincs rá lehetőség.


Nem tudom hová meneküljek. Senkim sincs, semmim sincs. Fogalmam sincs, mi tartja még mindig bennem a lelket, talán már csak kényszerből élek, cselekszem. Talán az egész gondolati világom, és a jövőbe vetett hitem miatt nem öltem még meg magam.


Január környékén nagyon közel álltam hozzá, hogy megtegyem.

Voltak pánikrohamjaim, deperszonalizációs élményem.


Már az se érdekel ha szar az életem, és nem teszek meg mindent amire valaha vágytam, és elterveztem, bulik, sok ismerős, barát, aktív élet stb. Csak legalább minimálisan normálisan szeretném erezni magam. Nem akarok többé szenvedni, nem bírom tovább.


Köszönöm, ha valaki elolvasta.


21/l


2018. máj. 2. 23:28
1 2
 11/18 anonim ***** válasza:

Az Into the wild tényleg jó film.

De kivonulni a társadalomból nem megoldás amugy...


Semmi pszihés bajod nincs egyébként.

Fiatalon én is azt hittem hogy velem van a baj.

Meg azt hogy én vagyok teljesen hülye.

Nincs elég önelfogadás benned meg önbizalmad.


Mások a hülyek meg a társadalom a xar nem te...


Ezzel ne menj el orvoshoz.

2018. máj. 3. 13:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/18 anonim ***** válasza:
Sajnos #10-esnek van igaza. Az egyetlen dolog ami ezen a helyzeten segíthet az a barátok és a párkapcsolat. Szomorú ezt belátni, de sajnos így van. A pszichológus sem fog segíteni a pszichiáter meg csak felír valami bogyót amitől jó esetben átmész zombi módba. Hidd el így van. Lehet húzni a dolgokat de végül rá fogsz jönni, hogy ez van. Saját tapasztalat :S
2018. máj. 3. 13:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/18 anonim ***** válasza:

Valamit kéne csinálni... társaságod van? Barátok, párkapcsolat?


Munka vagy suli?

2018. máj. 3. 14:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/18 anonim ***** válasza:

jó adottságokkal is nehéz lett élni..ha az ember felszínes nem zavarja sok bejáratott dolog


ha átgondoljuk teljes mélységben, hogy mi megy..hát bele is őrülünk


én azért tempózok meló téren, hogy pár év múlva vhol önellátó legyek..szakmám is a mezőgazdaság meg szülők is mindig adtak át fogásokat..


de én tuti nem itthon csinálnám..inkább vhol olcsóbb, egyszerűbb helyen


addig is kilógok a fogyasztói társadalomból (és ezt büntetlenül teheti bárki) pl azzal, hogy használt autót, motort, házat stb merek venni v megeszek lejárt szav idejű cuccokat is..vagy nem veszek feleslegesen dolgokat amik igazából pont csak a reklám miatt érdekelnének..v hogy egy tusfürdő kb 1 évre elég..


és az élet sokszor engem igazol..

2018. máj. 3. 14:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/18 anonim ***** válasza:

# 12


10-es vagyok.Ezt a helyzetet az nehezíti meg a legjobban ha valakinek sose voltak (gyerekkori tinikori fiatalkori)

barátai.Vagy folyamatosan "szekálták".Vagy akármi ami miatt nem alulhatott ki soha igazi barátságai.

Iskolás évek után meg már nagyon nehéz igazi mély barátságot kialakítani mert azok mind ezekben az időszakokban alakultak ki és az ott szerzett élmények kovácsolták össze =/

Párkapcsolatot felnőttként talán könnyebb találni.

Lehet hogy rosszul látom a dolgokat csak a saját tapasztalataim alapján beszélek.

2018. máj. 4. 11:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/18 anonim ***** válasza:
Suliba jársz még? Vagy már a tanulmányaid után vagy? Jót tenne neked egy kis munka. Hasznosabbnak érzi magát az ember, és hát az idő is jobban telik. Szeretnék neked segíteni, ha tudok. Írj, ha van kedved.
2018. máj. 4. 13:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/18 anonim ***** válasza:

15-ös nekem nem voltak barátaim se általánosba se középiskolába

most 34 évesen egy 21 éves srác a legjobb barátom akit kb 1 éve ismerek... és nemsokára ki fog menni külföldre suliba :(

2018. máj. 7. 15:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/18 anonim ***** válasza:

Szerintem nagyon szépen írsz.


Írj nekem!

2018. máj. 8. 23:32
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!