Miért szeretik olyan sokan a home office-t? Szerintem tök kényelmetlen egész nap otthon ülni, ingerszegény környezetben, magányosan. Halálra unnám magam.

Én gyűlölöm a távoktatást (2 félévet tanultam online, most passziváltam) és a home office-t (jelenleg is így dolgozom) is. Őszintén szólva én nagyon nehezen élem meg ezt az időszakot, szenvedek tőle és néha már azt érzem, hogy megbuggyanok itthon. El tudom képzelni és elhiszem, megértem, ha valaki éppen ellenkezőleg van vele és kifejezetten élvezi, örül neki. Viszont ami engem illet: minimális pozitív hozadéka van a hátrányaihoz képest. Én nagyon szerettem bejárni személyesen az egyetemre/munkahelyemre, mert legalább aktívabban indult a nap (felkeltem, összekészülődtem, sétáltam/buszoztam stb.) és engem a környezet is motivált, hogy körülvesznek a hallgató társaim/munkatársaim, hogy minden adott helyben és kéznél van, hogy az a hely kifejezetten a tanulásra/munkára van berendezve, sokkal jobban tudtam koncentrálni, sokkal jobban haladtam mindennel, motiváltabb és lelkesebb voltam stb. Itthon felkelek, ide-oda rakosgatom a laptopot (eleve a laptopot kell bámulnom egész nap, ami engem már önmagában zavar), pár méterrel arrébb ülök le stb., nem túl változatos, nagyon ingerszegény, monoton, túl csendes, üres és unalmas. Ráadásul én egyedül lakom, tehát a nap nagy részében nincs is kihez szólnom és nem találkozom/beszélgetek személyesen senkivel sem. A családommal és a barátaimmal csak online tudom tartani a kapcsolatot és velük is elég nehézkes (különféle okai vannak pl. mindenki tanul és/vagy dolgozik, valakinek már családja van, valaki külföldön él és országon belül is nagyok a távolságok). Nekem nagyon hiányzik az, hogy társaságban legyek és emberek vegyenek körül (pl. én korábban ugye egyetemre jártam, dolgoztam, kollégista voltam, rendszeresen találkoztam a barátaimmal és a családommal is), eljárjak ide-oda (pl. szerettem kávézóba, moziba, étterembe, színházba, edzőterembe járni). Nem mondom, hogy mindent elvett tőlem ez az időszak, mert vannak pl. otthon vagy egyedül végezhető hobbijaim is és elvagyok, de nekem iszonyatosan hiányzik az emberek - akár idegenek - társasága, a nyüzsi, a mozgás. Mostanában igazából az a nap fénypontja, ha elmegyek boltba vagy felülök egy buszra...

Sokan mossák össze a társasági életet a munkával, a munkát az intim párkapcsolattal, - nem tudnak, nem akarnak határokat látni és betartani, pedig sok olyan apróság van, amit ha összemosunk, akkor idővel megbosszulhatja magát. Pl. a munkahelyi problémákat haza vinni, vagy a párkapcsolati problémákat a munkahelyre bevinni kifejezetten ártalmas. Igazából az utazással felemésztett időt érzik sokan kidobott időnek az életükből és/vagy a rengeteg képmutató, alakoskodó, semmit mondóan locsogó férgekből, ösztönlényekből van elege eléggé sok embernek, akik szeretnek otthonról dolgozni.

25 Elvileg tegnap volt egy cikkben hogy ahol tehetik home office legyen az intézkedések szerint. De mivel ezt nem büntetik, úgyis kevesen fogják megcsinálni. Képtelenek haladni a korral ebben az országban, muszáj a napi pofavizit, és a főnök kontroll érzete kell hogy ott látja a kis hangyáit "szorgalmasan" jelen lenni. Pedig ez épp változhatna rugalmasabbra.