Egy lángostészta miért nem akarhatja ezek után sem az igazságot?

Eleve a piacos lángosba nem kell tej.

Ha az IGAZI piacos lángosra vagy kiváncsi, itt egy 1957 óta a Lehel piacon ügyködő lángosos receptje:

[link]

Mutasd meg anyukádnak, majd ő fogja tudni, hogy mi volt a különbség!

Egyébként a receptet mindig csak irányadónak tekintsd, mert a felhasznált lisztben is vannak eltérések, ergo a tejjel vízzel kell beállítani a pontos állagot.

Az egyik lángosostól kérdeztem, ők zsírt és vajat is kevernek a tésztába, jó is a lángosuk.

Tény, hogy sok helyen el lehet rontani, de azt, hogy a végeredményt tömör, nem lehet akármire ráfogni. Például ha van benne némi tej, ami tényleg nem kell bele, attól még lehet könnyű a tészta.

Kevés gáz volt a tésztában, amitől könnyű lehetett volna.

Vagy alapból kevés termelődött, tehát a kelesztésre nem lett odafigyelve (kevés, rossz élesztő, rövid kelési idő, rövid utókelesztés...)

Vagy termelődött ugyan elég gáz, de nem tudta megtartani a tészta.

Mert pl. nem volt elég ideig dagasztva, nem alakult ki egy erős váz, ami bent tartaná a gázokat, vagy kelesztésnél, utókelesztésnél nem volt leolajozva a tészta felülete, így jelentős mennyiségű CO2 távozott.

A 3-mas válasz is igaz, a tésztában keletkező buborékok a hő hatására tágulnak ki, ha nincs elég hő, ez a folyamat elégtelen.

Ugyanakkor egy lángos elég lapos tészta, könnyen átforrósodik, és már egy 150 fokos olajjal is jó eredményt lehet elérni, bár tény, hogy lángos sütőben ennél melegebben sütnek.

#6-os vagyok, még annyi, hogy a te recepted 4 deci folyadékot ír fél kg liszthez, a 2-es válasz linkje 3 decit.

Az első 80%-os hidratáltságot jelent, a második 60%-ot.

Őszintén szólva, ha én csak úgy érzésre csinálnék egy jó állagú lángost, kb. a kettő között állnék meg, 70-75% körül.

A 60% keménynek tűnik, ott 1 deci olaj lazít a tésztán, attól lesz lágyabb. A te recepted sokkal több "vizet" tartalmaz (hiszen a tej nagy része víz) viszont sokkal kevesebb olajat. Gáz megtartás szempontjából ez rosszabb kombináció.

Legközelebb tesztelj egy olyat, hogy 0,5 kg liszt, 3,5 deci víz, 0,5 deci olaj.

Alaposan bedagasztani, (nem átgyúrni!!!) levegősen, lazán, húzva, nem tépve, nem gyúrva, nem szaggatva, nem tömörítve, hanem minél több levegőt juttatva bele, húzva, laza, óvatos mozdulatokkal.

Utána leolajozod a felületét, hagyod egy kicsit pihenni, kelni.

Utána olajozott tálcára, olajozott kézzel kigombócolod.

Szintén nem tépve, szaggatva, hanem "elcsípve, elszorítva" a tésztát az ujjaid közt.

Továbbra is olajozott felülettel , meleg helyen, teljesen hagyod megkelni.

Utána olajos kézzel, óvatosan felemelve, a levegőben körbe körbe kihúzod.

Ne nyomd össze a tésztát, ne tömörítsd, ne préseld, mint egy nyújtófával való nyújtáskor! A benne lévő buborékokat nem nyomhatod össze, csak óvatos húzással megnyújtod. Ha kihúztad a levegőben (nem asztalon!) mehet a forró olajba.

" Elkezdjük összekeverni, a vizet apránként adagoljuk, nehogy túl híg tésztát kapjunk. Amikor már közepesen lágy a tészta, akkor kelesztő tálba tesszük"

Aha, hát ebből ki lett hagyva egy 15-20 perces dagasztás.