Van itt valaki akinek vannak emlékei előző életéből vagy legalább ismer olyan embert akinek van? (Szkeptikusok kíméljenek)

64% -osnak

"A hit nem érdemel se tiszteletet, se elismerést."

A világon 2,3 MRD keresztény és 1,7 MRD muszlim él akik hisznek egy teremtőben, ez elég sok ember, ha nem tiszteled őket, nem tudod tiszteletben tartani, akkor pökhendi és buta vagy!

A hit igen is érdemel tiszteletet, rengeteg ember a hit segítségével tud olyan élethelyzeteket túlélni, olyan betegségeket, tragédiákat feldolgozni, amelyek mást leterítenek!

ITT PEDIG NÉHÁNY NOBEL DÍJAS TUDÓS ISTENRŐL:

Albert Einstein (fizikai Nobel-díj)

„Azt szeretném tudni, Isten hogyan teremtette ezt a világot. Nem egyik vagy másik jelenség érdekel, ennek vagy annak az elemnek a spektrumában. Az Ő gondolatait szeretném megismerni, a többi részletkérdés.” (Ronald Clark: Einstein: The Life and Times. Hodder and Stoughton, 1973, 33)."

„Minél mélyebben hatol az ember a természet titkaiba, annál nagyobb tiszteletet érez Isten iránt.” (Denis Brian: Einstein: A Life. John Wiley and Sons, 1996, 119)

„Minél többet foglalkozom a tudománnyal, annál inkább hiszek Istenben.” (Jim Holt: ’Science Resurrects God’, The Wall Street Journal, 1997)

Max Planck (fizikai Nobel-díj)

A vallásnak is és a tudománynak is szüksége van tevékenységeihez az Istenbe vetett hitre, sőt, az előbbinek a kezdetén áll, az utóbbinak minden gondolkodás végén. Az előbbi számára a világnézet tekintetében Isten az alapot képviseli, az utóbbinak minden érvelés koronáját.” (Max Planck: Religion und Naturwissenschaft, Johann Ambrosius Barth Verlag, 1958, 27)

„Nem lehetséges végső összeütközés a vallás és a tudomány között; az egyik ugyanis kiegészíti a másikat. Úgy gondolom, minden komoly és reflektív ember felismeri, hogy természete vallásos elemét el kell ismernie és kultiválnia kell ahhoz, hogy emberi lelke minden ereje tökéletes egyensúlyban és harmóniában működhessen együtt. És valóban, nem véletlen, hogy minden kor legnagyobb gondolkodói mélyen vallásos lelkek voltak.” (Max Planck: Where Is Science Going? W. W. Norton, 1977, 168)

„Engem, aki fizikus vagyok – olyan ember, aki az egész életét egy teljesen prózai tudománynak, az anyag tanulmányozásának szentelte –, biztosan senki nem tartana fantasztának. Az atom tanulmányozása által mondom tehát, hogy nincs olyan dolog, hogy anyag! Minden anyag csakis egy atomi részecskéket mozgató erő következtében áll elő és marad egyben, mely erő egyben tartja a legkisebb naprendszert, az atomot. Az egész univerzumban nincs azonban intelligens és örökkévaló erő, azt kell tehát feltételeznünk, hogy e mögött az erő mögött van egy öntudatos, intelligens Elme és Szellem. Ez a valódi eredete az anyagnak.” (Kurt Eggenstein: The Prophet J. Lorber Predicts Coming Catastrophes & the True Christianity. PU Valkyrie Publishing House, 1984)

Alexis Carrel (fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj)

„Egy mindenható, nem anyagi Lény szeret bennünket. Ez a Lény imában megközelíthető. Minden teremtménynél jobban kell szeretnünk őt. Egymást is szeretnünk kell. Új kor kezdődött. Megtaláltuk az egyetlen habarcsot, ami minden embert összeköthet egymással. Az emberiség mégis úgy döntött, hogy figyelmen kívül hagyja ezt az új elvet, amikor közösségi életét megszervezi. Messze áll attól, hogy megértse: egyedül a kölcsönös szeretet képes megmenteni a megoszlástól, romlástól és káosztól. Azt sem ismerte fel, hogy egyetlen tudományos felfedezés sem volt olyan jelentős, mint az, amikor a keresztre feszített Jézus kinyilatkoztatta a szeretet törvényét. Mert ez a törvény valójában az emberi társadalmak túlélése.” (Uo., 6.3.)

Joseph H. Taylor Jr. (fizikai Nobel-díj)

„A tudományos felfedezés egyben vallásos felfedezés is. Nincs összeütközés a tudomány és a vallás között. Az Istenről való ismeretünk minden alkalommal tágabb lesz, amikor a világról valamilyen felfedezést teszünk.” (Joshua Brown 2002. szept 24-i leveléből, melyet T. Dimitrovnak írt. Brown Taylor barátjaként és lelkészeként idézi a tudóst.)

Kis olvasnivaló szkeptikusoknak!

[link]

" Ha a lehetséges változatok számát elosztom a világegyetem korával, kiszámítható, hogy mennyi próbálkozásra lenne szükség másodpercenként, egy darab 100 tagú fehérjemolekula helyes sorrendjének kialakulására a Világegyetem feltételezett korának minden másodpercében: 6,5×10^181 próbálkozásra lenne szükség 10^‒44 másodperc, tehát az idő legkisebb egysége alatt is irdatlan. A fizikusok szerint az idő legkisebb egysége an mennyiségű (10^137 darab) próbálkozásnak kellene bekövetkeznie, ami lehetetlen."

Majdnem mindegy, hogy hány millió, vagy milliárd évben gondolkodunk. Az idő nem oldja meg a problémát.

A „véletlen“-t isteni hatalommal felruházva elképzelhető az is, hogy minden egyes lottóhúzásnál ötmilliárd éven keresztül ugyanazokkal a számokkal a világ összes országában feladott lottószelvényem ötös találat.

Az 1:10^50 vagy ennél kisebb valószínűségű esemény, a soha be nem következő események közé tartozik. Ön hová sorolja ezt az 1:10^199 valószínűségű eseményt?

Kedves 64%-os, nagyon buta vagy! Én sem hiszek ezekben a hókuszpókuszokban, Fizika Msc-re készülök, de nem állok le veszekedni vallásos emberekkel, nem szólom le őket és nem hülyézem le egyiket sem! Mindenki abban hisz, amiben akar!

Egyébként bármi is legyen az igazság, az tény, hogy emberiség tudása a világmindenséghez mérten nagyon minimális, gyakorlatilag csak a felszínt karcolgatjuk és minél több kérdést válaszolunk meg, annál több új kérdés vetül fel.

Talán e végett is vagyunk itt, hogy folyton kérdéseket tegyünk fel, válaszokat találjunk és egyszer talán az emberiség megérti a világmindenség létezésének titkait!

Azért a tudománynak rengeteg eredménye van, de a hatalmas univerzum mindig fog újat tartogatni számunkra, én materialista nézetű vagyok, de mindig van új a nap alatt, bármikor jöhet egy felfedezés ami gyökeresen megváltoztat mindent, amit a világról gondolunk ezért nem szabad pökhendinek lenni!

Kritikusan kell szemlélődni, de nem mindet elutasítóan és más emberek érzéseit, gondolatait tiszteletben kell tartani!

"gyakorlatilag csak a felszínt karcolgatjuk és minél több kérdést válaszolunk meg, annál több új kérdés vetül fel"

Igen, én is így érzem. És akkor jönnek olyanok, akik szerint már mindent ismerünk, amiről pedig nincs bizonyíték, az nyilvánvalóan nem is létezik.