Létezik a Reinkarnáció. Mit szóltok ehhez?

#68

Persze, mert a pszichiátriai szakvéleményt inkább nem írom le rólad nyilvánosan.

De te szépen apránként leírtál mindent, ami a diagnózis felállításához szükséges.

Pontosabban erre reagáltam előbb, értelemszerűen:

# 70 Csak hülyeségeket irsz.

Szamomra akkor letezik a reinkarnacio, ha sajat magam tapasztalom, hogy az adott ember meghal es ujra szuletik es ezt iratokkal is letudom kovetni.

Addig csak kitalacio. Nem hiaba ahany ember, annyifele magyarazat. Mert egyiknek sincs kozvetlen tapasztalasa.

De kerdezo te egy leirt valamit elhiszel es ugy beszelsz rola, mintha kozvetel tapasztalatod lenne.

"LÉTEZIK A REINKARNÁCIÓ."

Méghozzá minél nagyobb betűkkel írod, annál biztosabb. Nincs értelme tovább kommunikálni veled, mert ritka egy buta vagy.

Nem is értem, hogyan vagy képes ide firkálni, be tudtad kapcsolni a szükséges elektronikát, hihetetlen.

"Akkor szerinted minden vallásos ember nem normális."

Nem állítottam ilyet, sőt az egyes vallások emberi, társadalmi értékrendeket hordozó vonatkozásait tiszteletben tartom. Például napjaink politikai aktualitása is a keresztény értékrendek megtartása, ami jó dolog.

De ez nem egyenlő a vallásossággal. Azt is illik tiszteletben tartani, de így egymás között (hogy az illetékesek ne hallják) neked elárulhatom, ezt a részét már simán butaságnak tartom. Középkori, elmaradott gondolkodásnak, vagy ókorinak, mindegy. Komolytalan mesék ezek, melyek hívői az idősebb generációk kihalásával is egyre fogyatkoznak bizonyára. Mert az emberek egyre felvilágosultabbak lesznek.

Nem mindenki reked meg egy középkori szinten, ez is természetes.

Te viszont a "nem normális" kifejezést használtad, ami megint egy másik fogalom, ha érzed a különbséget.

"Amugy meg akik nem hisznek semmiben azok hogy tudják elfogadni a szeretteik halálát?"

Nagyon nehezen.

"Nem féltek a haláltól?"

De.

"Ez az élet egy nagy értelmetlenség lenne ha az élet után a semmi lenne."

És ez így is van. Jelen pillanatban a tudomány nem tud kielégítő választ adni a létezésre.

--

"A felnőttkor a nagy semmiről szól, semmi értelme."

"A nagy SEMMILYEN felnőttkor. Ez az igazság."

Az, hogy hogyan alakítod a felnőttkorod, a te felelősséged. Lehet, hogy filozófiai értelemben nincs válasz arra a kérdésre, hogy mi értelme az életnek, mire jó az értelem, stb., de a gyakorlatban van kb. 60-70 éved, amit valahogy el kell tölteni. Nem kell túl nagy ügyet csinálni belőle, ha dolgozni kell, dolgozol, ha szórakozni kell, szórakozol és nagyjából ennyi. Az élet tök egyszerű ám, a jó dolgokat megpróbálod megtalálni, a rosszakat meg elkerülni, ennyi. Felesleges ebbe mélyebb tartalmat belelátni. Amúgy szerintem nem vagy depressziós, csak kezdesz felnőni, ez egy nehéz időszak.

Dr. Ian Stephenson volt, aki több ezer olyan gyerek emlékét vizsgálta meg, akik emlékeztek előző életükre. Utánajárt ezeknek, és dokumentálta. Ő egy szkeptikus professzor volt, aztán megváltozott a véleménye természetesen.

Aki nem kutatja, keresi, hogy honnét jött, hová megy, mi az élete értelme, az nem több mint egy két lábon járó állat!

Evés, alvás, párzás, védekezés, ezeket az állatok is tudják!

Az intelligens kérdés ott kezdődik, amit te is feltettél kedves kérdező!

Ne hagyd, hogy megfertőzzenek a hedonista baromságaikkal!

Jézus, Krisna, Buddha, halvány fogalmuk nincsen, hogy kik voltak Ők, a tanításaikról meg pláne!

Honnét lehet tudni, hogy Ők igazat beszéltek? Követni kell a tanításukat! A puding próbája az evés!

Nagyon nehéz dolog követni a tanításokat, ez igaz!