Hogy győzzem le magamban a "ha nekem rossz volt, legyen mindenkinek az" felfogást?

Egész tini koromban átnéztek rajtam a fiúk, nem tetszettem senkinek még barátkozni sem akartak velem a fiúk. Sokszor bántó megjegyzéseket is kaptam.

Egyszer azt hittem én is tetszem az egyik fiúnak ráírtam, de válaszra sem méltatott, meg se nézte. Az se tett jót az önbizalmamnak, megfogadtam, hogy ilyet többet nem csinálok az biztos. Nem is nagyon néztem rá a fiúkra ezek után, nem mertem már.

Aztán kb. 19 éves koromtól valami megfordult, több embernek is elkezdtem tetszeni. Folyamatosan jelölgettek be fiúk, írogattak. Még arra sem méltattam senkit, hogy visszaírjak. Kedvencem az volt, mikor egy olyan ismerős srác kezdett el írogatni, akinek régen az egyik barátnőm tetszett és mikor én is ott voltam levegőnek néztek konkrétan. Nekem köszönni sem bírt. Bevallom ezen a ponton élveztem a helyzetem.

Olyan érzésem van, hogy most elégtételt vehetek a régi sérelmek miatt. Viszont tudom, hogy ez nagyon nem helyes hozzáállás, legalább egy választ megérdemelhetnének. Hogy tüntessem el ezt az érzést? Volt valaki hasonló helyzetben?