Milyennek látod az ismerkedés során a másik neműek viselkedését, milyen viselkedési, hozzáállásbeli körülmények "bökik a csőrödet"?

13

Nem veszem semmibe sem, aki próbálkozik, mivel nem ismerem, nekem ő egy senki, és azonnal tudom, hogy nem fogok vele ismerkedni. Hidegen hagy, hogy ő meg akar ismerni, hidegen hagynak az érzései. Bunkó nem leszek ettől még, de ha ő mond bármi olyat, amit én irritálónak vagy parasztnak ítélek meg, akkor én is váltok a leglekezelőbb stílusra.

Aki mást vár idegenektől, miután önkényesen leszólította, az egy egomán bolond.

Ha szorong valaki és mindenre rástresszel meg belekerül ilyen gondolati spirálokba, az rettenetesen fel tud bosszantani és nagyon kiábrándító. Mikor például napközben elfoglalt vagyok, ír valamit, ami teljesen rendben van, válaszolok rá röviden és elkezd pörögni rajta, hogy miért ezt írtam, miért így írtam, biztos haragszom, mi a baj, nem így akarta... Utána írom, hogy nyugi, semmi baj nincs, csak dolgozom. Utána megnyugszik, visszaolvassa a korábbi üzeneteit, elszégyelli magát, elkezd magyarázkodni, ír egy oldalt magáról, amit nincs időm és türelmem elolvasni, utána feldühödik azon, hogy nem válaszolok, kioszt, utána megint elszégyelli magát és bocsánatot kér... NE. KÖNYÖRGÖM, NE.

A másik a halál magabiztos. Aki valójában nem is magabiztos, csak játssza az agyát. Elkezd hencegni a dolgaival, aminek legalább fele nem is az ő érdeme, előadja magát, hogy ő milyen fasza. Te bólogatsz neki, mert ehhez már úgysem kell a te dicséreted, dicséri ő magát. Utána beszélgettek, kérdezi, hogy mi tetszik neked vagy adott esetben milyen volt az előző kapcsolatod. És minden egyes átkozott mondatoddal hasonlítja magát ahhoz, amiről beszélsz és nyugtázza, hogy ő ebben is jobb, abban is jobb, ő tökéletes az exedhez képest és te még sosem kaptál olyan akármit, amit ő tud nyújtani. Aztán kiderül, hogy igazából lófszt nem tud nyújtani, mert magával van elfoglalva helyetted.

Azt sem szeretem, aki beszéltet, összefüggéstelenül kérdezget mindenről, nem reagál arra, amit mondasz érdemben, csak jön a következő kérdés. Mikor azt hinnéd, hogy normálisan fogtok végre beszélgetni, benyögi, hogy "most te jössz".

A játszmázást sem bírom. Mikor írok valakinek randi után normálisan és direkt fél nappal később reagál minden egyes üzenetemre, mert valamelyik gyökér haverja azt tanácsolta neki, hogy ne írjon vissza azonnal, mert akkor elbízom magam. -.- Beszólogat, nem ismer el, próbálja letörni a szarvam, ha vannak elvárásaim, kijelenti rájuk, hogy lehetetlent várok. Ez a típus szokta lengetni a 30-as zászlót is és megtesz bármit, hogy lehúzza az adott nő önbecsülését annyira, hogy az utána főnyereménynek érezze, mikor ő nagy kegyesen megszánja. De nem én. Én vérracionális vagyok és ha belefutok egy ilyen játékmesterbe, úgy kezelem, mint egy hisztis óvodást: ráhagyom. Végső soron ezt a műsort is a halál bizonytalan emberek csinálják. Egy bizonytalan embert könnyű térdre kényszeríteni.

Nézd, nekem alapvetően elég jó az önismeretem és ha ismerkedem, a hozzám hasonlót keresem. Látom, ha valaki nem jó nekem vagy nem alakulna ki köztünk jó kapcsolati dinamika. Ettől nem képzelem magam többnek nála, csak úgy érzem, két mágnes vagyunk, akik taszítják egymást. A sértődés forrása, hogy ők nem így látják vagy nem ismerik ezt el, mert fontosabb nekik a kapcsolat ténye, mint a kapcsolati minőség. Azt kellene megérteni, hogy mindkettőnk közös érdeke csak olyannal foglalkozni, aki teljes mellszélességgel igent tud mondani ránk és ebben nincs helye vitának. Mindenki megérdemli azt az érzést, hogy a párja úgy nézzen rá, hogy lássa a szemében azt, hogy "akarom-veled-ezt" és mindenki megérdemli, hogy ne egy langyos opció és egy b terv legyen a kapcsolata.

A fentiekből következik, hogy ha valakivel nem tudom ezt elképzelni, az hamar kiderül és nem segít rajta a győzködés meg a hiszti (sőt), ezért rövidre zárom az ismerkedést is. Az elutasítás szar dolog, de azt kellene felfogni, hogy egy veled egyenrangú ember utasít el a párkapcsolatnak nevezett kizárólagos szerepre, magyarul csak neki nem passzolsz az életébe. Nem a munkahelyedről rúgnak ki, mert szar vagy, nem az egyetemre nem vesznek fel, mert buta vagy és nem otthonról küldenek el, mert szerethetetlen vagy. -és még ezekre is azt mondanám, hogy attól még lehetsz értékes ember, hogy ez megtörténik veled. Ebben az esetben meg főleg csak egy véleményről van szó, nem vagy valakinek a jövöje, na bumm. Akkor miért kell túlreagálni egy ilyen véleményt?

Szintén a fentiekből következik, hogy van egy elképzelésem azokról a képességekről és arról a mentális állapotról, amivel érdemes belépni egy kapcsolatba. Voltam már én is átkozottul szarul lelkileg. Voltam depressziós, totál szétesett, volt nekem is "hot mess" fázisom, voltam túl frissen szakításon, álltam nagy kihívások előtt. Ilyenkor tiszteljük meg magunkat és egymást azzal, hogy nem megyünk bele egy párkapcsolatba, hanem összelapátoljuk az életünket és rendezzük a sorainkat szerelmi dráma nélkül. Ez teljesen alap, annyira, mint ahogy nem fogadunk vendéget egy romos, koszos házba, hanem rendet rakunk. Egy friss kapcsolatban természetesen össze kell csiszolódni, lesznek kompromisszumok. Ezt mindannyian tudjuk. De ne nézz már minket hülyének, mögöttünk is van pár partner, pontosan tudjuk, hogy mi az, ami ebbe a körbe tartozik és mi az, ami a másik megoldatlan mentális nehézségeiről szól vagy épp arról a bizonyos összeférhetetlenségről, ami miatt eleve nem tanácsos összejönni. Emellett még egy párkapcsolatban is figyelsz arra, hogy ne húzd le a másikat, ha ilyesmi van, de egy stabil kapcsolatban megélni egy lelki krízist teljesen más, mint ismerkedéskor kötelezni a másikat arra, hogy olyasmivel foglalkozzon és olyasmire legyen tekintettel, ami nem az ő feladata.

Nagyon-nagyon olyan megérzésem van a soraidat olvasva, hogy te nem azt várod egy párkapcsolattól vagy az ismerkedéstől, ami a "feladata". Pont, hogy te vagy az, aki egy kész valamit vársz, amiben a szüleidhez vagy barátaidhoz hasonló, feltétel nélküli szeretetet és odafigyelést kaphatsz. Ez nem így működik. Nem fog várni téged sehol egy olyan lány, akinek belépsz az életébe és minden sínen lesz. Meg kell élned a magányt és meg kell tanulnod magad kikupálni.

Én nő vagyok. Ami idegesít a legtöbb férfiban, mert én nem ilyen vagyok és nem értem meg:

- pár nap alatt túlteszik magukat egy szakításon

- nem merik vállalni, hogy szomorúak

- túlságosan elutasítóak, ha meleg férfiakat látnak, pl tv-ben csókolóznak és egyből jönnek azzal, hogy fúúúj, pedig nem nekik kell csinálniuk

- nagyon szexközpontúak, és azt hiszik, a lányoknak bejön az, hogy "uhh de kanos vagyok sz opj le", mert nekik tetszene, ha egy lány mondaná, hogy nyalj ki vagy dugj meg (idegenekről van szó)

- képesek halálosan összeveszni, ha másik sportcsapatnak szurkolnak

- nem értik meg, hogy a szexuális zaklatás valós dolog és igenis félünk mi nők egyes férfiaktól

- ha nem kapnak társkeresőn választ, nem azt csinálják sokan, hogy ráírnak másra, hanem az adott lányt küldik el inkább a kva anyjába

- hajlamosak csak addig udvarolni, gyakran írni, csokival meglepni stb. amíg meg nem kapják a lányt, utána megnyugszanak és többet nem tepernek

- ha szexelnek valakivel, akivel nem járnak, onnantól leírják a lányt, hogy az egy ócska ribi és esélytelen lesz a későbbiekben, hogy komolyan vegyék, képesek vele évekig csak szexelni, akkor sem szeretnek bele, ők tudják ezt csinálni minden érzelem nélkül

- jobban mozgatja őket a szex megszerzése, mint a párkapcsolat megszerzése

- full jól elvannak kötöttségek nélkül akár 35 éves korukig is, utána akarnak csak házasságot meg gyereket, ami még működhet is, ha a párjuk tíz évvel fiatalabb, de sokszor nem erről van szó

- nekik a házasság csak ilyen "ha a szerelmem szeretné, akkor mehet" dolog

- nem jegyeznek meg fontos dolgokat

- hajlamosak ellustulni, jobban, mint a nők, lazán hagyják, hogy a párkapcsolatuk lapos legyen és nem éreznek hiányt, pl ha a barátnőjüknek egész nap nem írnak meg se kottyan nekik

- jobban magukra vesznek egy férfiakat szidó mondatot, mint a nők egy nőket szidó mondatot

- képesek csak azért félrelépni, mert egy másik nőnek jobb a teste vagy fiatalabb, vagy "vadászösztön"

Ezek általánosítások voltak, akinek nem inge... :D Azért sok férfi van aki ezeknek ellentmond hálisten!