Van olyan, hogy valaki képtelen a szerelemre? Törődésre vágyik, de ha valaki egész véletlenül közeledni mer, akkor mégis menekül, utál egyedül lenni, mégis maga alatt vágja a fát?

teljesen normális! :)

bár nem bölcs dolog félni ilyentől, hisz a szeretetet vonod meg magadtól. Nem kellemes csalódni, de rosszabb meg sem próbálni!

Igen, elég sokan vannak így.

Az ember alapvetően társas lény akiben igény van egy partnerre - legyen szó testről vagy lélekről. Mindenki aki egyedül van (vagy legalábbis úgy érzi) arra vágyik hogy törődjenek vele és szeressék. Ha erre nincs igénye az valószínűleg pszichés zavar eredménye lehet.

Sajnálatos módon azonban van, hogy bizonyos okok miatt gátlások alakulnak ki és egyesek képtelenek egészséges párkapcsolat kialakítására. Ez lehet rossz tapasztalat(ok) miatti negatív visszacsatolás, trauma vagy egyéb hatás következménye. Bizonyos esetekben előfordulhat hogy a probléma olyan súlyos hogy csak pszichológus/pszichiáter bevonásával lehet segíteni(Pl. bántalmazottak esetében).

Habár (szerencsére) ez szerintem a ritkábbik eset, azt javaslom szorongásoddal fordulj megfelelő szakemberhez! Szerintem nem árthat, viszont ha egy kicsit is segít akkor már megérte.

Ez itt az internet és ez megakadályozza hogy minden szavad őszintén elhiggyem. Lehet, hogy csak itt próbálsz szimpátiát találni miután úgy tűnik a való életben nem kapod meg.

A hozzáállásod nem segít...

Vannak gyakorlataid stresszoldásra, szorongáscsökkentésre? Esetlegesen gyógyszer?

Kérdezz rá ezekre(lehetőleg nem a tablettákra) az orvosodnál. Biztosan tud neked mondani apró, mindennap elvégezhető gyakorlatokat amiket minden nap elvégezve kimászhatsz a gödörből.

Próbáld ezt: Minden nap állj a tükör elé valamikor amikor van időd és nézz magadra. Szuggeráld magadnak: "Szép vagyok, okos vagyok, megérdemlek minden jót és szépet amit nekem akar adni az élet." és hasonló pozitív gondolatokat önmagadról.

Nem lesz gyors vagy nagyon látványos hatása. De segít. Egy picit mindig jobban elhiszed.