A semmire hogyan lehet önbizalmat építeni?

Szerintem az önbecsülés általában a saját magunk megítéléséből kéne jöjjön.De nem tudom,nekem 15 éves korom óta,ami óta középiskolás voltam elöször(el kezdtem egy másik szakmát is az óta),szóval onnantól azért nem volt kötelező csajoznom,mert időről időre jelentkeztek csajok,hogy járjunk.

Ha csajoztam nagyritkán,az majdnem mindig nem jött össze...De nem igazán voltam rászorulva.

Aztán egy idő után jött komolyabb,azzal ösze is költöztem,majd közben is többen próbáltak szerető szerepben hozzám kerülni,de én nem vagyok olyan,mindet vissza utasítottam.

Aztán ami óta az a bizonyos hosszú véget ért,nem nagyon járok el sehova,így nem tudnak jelentkezni a csajok,és egyszerűen nincs.De biztos vagyok benne,ha ki tenném a seggem,lenne.Szóval a lényeg,hogy soha sem voltam az a nőcsábász,se ilyen lhanyagolt,de szinte mindig volt.

Ezért nem is tudom igazán megérteni az elkeseredetteket.Csak a logika útján mondhatom,hogy elvileg magunkban kéne lenni alapból,és nem engedni megdőlni azt.

A vicces,hogy igazából én nem is vagyok se jóképű,se gazdag,se semmi ilyesmi,egyszerűen olyan természetem van,és egyéniségem,ami sok csajnak bejön.És élőben ez nagyon hatásos.

Nagyon egyetértek a fentebbi válaszok többségével. Valóban önmagunk megítéléséből származik az ÖNbizalom, nem mások visszajelzéseiből.

Olyannyira, hogy én ismerek (nem egy) olyan önértékelési problémákkal küzdő embert, aki még a pozitív visszajelzéseket sem képes elhinni, mert képtelen elfogadni, hogy őt lehet szeretni, hogy ő értékes, érdekes.

Így pedig hiába kapnál pozitív visszajelzéseket az ellenkező nemtől, úgysem tudnál vele mit kezdeni.

Próbáld meg magad minél inkább függetleníteni a környezeted visszajelzéseitől, én tanuld meg saját magad értékesnek tartani, pláne szeretni! Ha ez megvan, akkor a környezeted visszajelzéseit is a helyén tudod majd kezelni, legyen az negatív vagy pozitív.