Szerintetek is hálásnak kéne lennem Neki?

Bonyolult érzéseim vannak az illető hölgy iránt. Első szerelem... férjezett asszony. De Ő kezdett ki nálam. Tudni kell rólam, hogy a korombéli lányoknak nem jövök be. Ezért mindenben (értsd kézenfogva sétálástól kezdve a csókon keresztül a szexig) Ő volt nekem az első.

Eleinte volt hitegetés, hogy majd elválik a férjétől. Mivel nyílt házasságban éltek (a férj tudott rólam és nem különben a férjnek is volt szeretője), ezért hittem.

1 év után kiderült, hogy ez a helyzet megfelelő a Nőnek és nem akar elválni. Megszakítottam vele a kapcsolatot. Nagyon fájt nekem.

Ha Ő nem lett volna még most, közel 30 évesen szintén szűz lennék. Hálás vagyok Neki, hogy átélhettem azt, hogy milyen lehet egy romantikus nap egy nővel.

A rosszmájúakkal ellentétben nem elsősorban a szex hiányzott mikor még nem volt semmim, hanem mellé a szeretet, hogy adhassam és kaphassam. És a meghitt közös programok.

Ennek már több éve vége. Azóta sincs senkim. És kettős érzéseim vannak: nagyon sok mindent köszönhetek neki, mert amit Ő adott nekem, azt más nőtől sohasem fogom megkapni. (ez a tény, azóta világossá vált.)

Ugyanakkor van bennem egy kis sértettség amiért hitegetett... és hogy nem engem választott hosszabb távra.