Mikor leszek már én is fontos valakinek? Mikor fognak engem is szeretni?

Mért ne lenne az? Talán nekem nem lehetnek olyan gondjaim, mint neked? Engem spec. azért kerülnek, mert olyan vagyok aki nem nyel le semmit és mert olyan iskolába járok. Nem csak neked vannak gondjaid a párkapcsolatok terén.

Én alapból megvetem azt a stílust, amit a mostani korosztályom alkot. Én maradok a katonai mintánál - terepruházat és vasfegyelem, tömör kérdések/válaszok -, mert én így érzem magam jól, engem így neveltek. Mint említettem, nem kell félni, hogy nem volt barátod. Nem jelent semmit, mi van akkor, ha neked most lesz barátod? Legalább nem leszel olyan kis plázarib@nc, mint a mostani fiatalokból - tisztelet a kivételnek - és hűségesebb is leszel.

Miből maradnál ki? Abból, hogy hullarészegen valakik kikötnek az ágyra és megerőszakolnak? Ne nevettes kérlek. Gondolj bele. Elmehetsz bulizni úgy is, hogy nem fognak megb@aszni. Ha nyitott szemmel jársz, fogsz olyat találni, akivel pótolhatod ezeket a dolgokat.

Elolvastam drága... De ez nem jelenti, hogy hétvégén is rabláncon vagy. Vagy tévedek? De ha ilyen stílussal válaszolsz akkor valamiért nem csodálkozom, hogy nincs barátod. Segíteni próbálok, de ahogy nézem, nem fogadod el fiatalabbtól...