Szerintetek mit kellene tennem? Helyesen cselekszem, ha megtartom a babát? Engedjem el a barátomat? 19/L

hú így korán reggel ez kicsit megviselt így,erre a kérdésre válaszolok többre már nem is,megyek dolgozni.

Erre nehéz bármit is mondani,de szerintem talán érdemes volna új férfi után nézned aki valóban erősíteni fog és igenis örülne egy kisgyereknek(nem is értem hogy nem lehet örülni ennek de mindegy),véleményem szerint nem szabadna a kezdődő életet megszüntetni a várandós nőknek,de én általában érzem így nem csak nálad.

Én csak erőt kívánok a további életedhez és alakuljanak jól a dolgaid,remélhetőleg a kicsi gyerekeddel és egy jobb apával.

Szia

Ha csak azèrt akarod megtartani hogy a hugodat potolja az már règ rossz. Egy gyerek felnevelèsèhez ennèl több kell.

Azèrt szegèny pasit is sajnàlom. Kiràngat tèged FÈLIG a szarbòl (mert azèrt valljuk be még nem vagy egèszen normàlis)

Erre te hàlàból megajàndèkozod egy èletnyi taryàsdìjjal ...

"Azt, hogy innentől sohasem kell egyedül lennem. Mert a kisbabám mindig velem lesz."

Ebből a kiindulásból tönkre fogod tenni szegén gyerek lelkét.

Ő csak azért lesz,mert anyuka ne legyen egyedül.

Hogy fog így leválni rólad 16-20 évesen majd?

Nem tudom,mennyi időd van a döntésig: megtartod-e vagy sem, de azt ajánlom, beszélj pszichológussal.

Nagyon nehéz lelki helyzetben vagy és nem könnyű a gyermekvállalás 19 évesen, árván. Még akkor se, ha anyagilag nincs gond.

Jó döntés hogy megtartod a babát, nem támogatom hogy megölesd. Viszont nem kell azt gondolnod, hogy a barátod életét ezzel tönkreteszed - attól, hogy apa lesz, még elmehet a barátaival szórakozni, bár nyilván sok törődést és odafigyelést is jelent a jövevény.

Szóval csak ezért ne lökd el magadtól.

Viszont tényleg ijesztő kicsit, hogy a magányod elűzését látod a gyerekben... Erre azért vigyázz, ő nem egy eszköz, hanem egy élő ember.