A párod mennyire van megelégedve a főzési tudományoddal?

Szia!

Az enyém többé-kevésbé meg van elégedve, bár nem mindig sikerül minden étel egyformán jól. Általában megdicséri, ami ízlett neki. Ami nem, azt külön kívánságra hajlandó elárulni, magától nem mondja.

Az, hogy többségében én főzök, pont annyira számít kiszolgálásnak, mint azok a másik munkák, amiket többségében a férjem végez (fűnyírás, favágás). Nincs semmi baj azzal, hogy én főzök, amíg többé-kevésbé ki van egyenlítve a mennyiség. Mi még azt is figyelembe szoktuk venni, hogy kinek épp mennyi a munkája a munkahelyén.

Kiborítja?

Ha kiborítaná, én főznék valami mást és a fejére önteném. Basszus, ilyen emberrel nem kezdenék.

Amúgy dicséri, enyémet szereti a legjobban, mert én odafigyelek a finnyáira és alkalmazkodok (Pl. nem eszik csontos és hájas húst, nem szereti keverni a dolgokat, nem szereti a tejfölt és a sajtot, kivéve egy-két ételben stb.)

az én férjem nem nagyon dícsérte még meg a főztömet.ezt otthonról hozta,gyerek korában soha nem köszönte meg az ételt,és nem is dícsérte.nem nevelték jól ezzel kapcsolatban.ezzel szemben én mindig megköszönöm,ha az ő családjánál eszünk,és meg is szoktam dícsérni,ha ízlik.

egyébként jól főzök,elég sokan ettek már a főztömből,mindenkinek ízlett.ha az én felemen van valami ebéd,akkor van,amit csak én csinálhatok,mert mindenki szerint az enyém a legfinomabb.és fura,mert pár receptemet a férjem Mamája is átvette tőlem,a kedvencei lettek.

kiszolgálni nem szoktam,csak a gyereket,a férjem felnőtt,ki tudja venni a kaját a hűtőből,sőt meg is tudja melegíteni.

1. Ha valaki kiborítja az ételt, az nem normális, idegbeteg vagy legalább is pszichikailag valami komoly baj van vele. Ilyen emberrel nem lennék együtt semeddig!

2. Az én férjem komondottan jónak találja, ahogy fözök, sokszor mondja, hogy nem is érdemes éttermbe menni, mert az én föztöm jobb. Igaz, hogy változatosan fözök, egy-egy étel hónapokig nem ismétlödik, midnig mást eszünk. Éppen ezért többször is megdícséri, amit fözök, de nem kényszeresen, ha éppen nem említi, akkor sincs semmi.

3. Ha együtt eszünk, akkor én szoktam tálalni mindenkinek, de ha valaki akar, akkor utána saját maga szed mégegyszer, ha keveselli. Ha csak úgy megéhezik valaki, akkor kiszolgálja magát, nem kell nekem adni.

4. Szerintem az, hogy mi kiszolgálás és mi nem, sok mindentöl függ. Nálunk az a szokás, hogy én tálalok, van, ahol meg mindenki saját magának, mert ök úgy szeretik. Addig, amíg nem "kötelezö" a dolog, hanem önkéntes, a hangulat kedvéért, addig nem az. Ha a férj csak leülne az sztalhoz és inkább nem enne, ha az "asszony" nem szed neki, az igen.

hát én a tejbegrízt is csak sütni tudom :D

egyszer főztem jó pudingot, 2 óra volt :D általában híg marad, sokszor csomós is...

mostanában nem próbálkoztam vele, de régebben nem ment ez nekem :D így nem tapasztalta meg szerencsére a főzésem eredményét :D én sajnos igen :D de remélem majd javul :)

viszont a barátnőm tud finom sütit készíteni :P

Férfiként szeretek főzni, és jól is csinálom.

Azt hiszem, ha egyszer is kiborítaná egy nő az ételt, amit csináltam azonnal repülne. Azt meg lehet mondani, hogy nem az ő ízvilága, hogy nem sikerült jól, de kiborítani?