Hogyan tudnám kontrollálni a bárgyú vigyorgásomat, ha meglátok egy kicsit is szép/csinos csajt?

Ebből kitalálhatjátok, hogy még sosem volt barátnőm és akárhányszor meglátok egy kicsit is szép lányt (akinek szexis vagy romantikus kisugárzása van) egyből elkezdek bárgyún vigyorogni. De nem az a csibészes mosoly (főleg, hogy nekem nem is áll jól, mivel kisfiús, alacsony alkatom van amitől csak egy kanos lúzernek nézek ki), hanem az a klasszikus szakmunkás (pedig egyetemistaként értelmesnek gondolom magamat) bárgyú vigyorgás, amikor a lúzer nyikhaj melós kölyökkel szemben sétál az egyetem a 175 magas, vékony, dögös top csaja és vigyorog a szerencsétlen gyerek, miközben a csámpás lábaival azon igyekszik, hogy ne tűnjön előtte bénának és ne essen előtte orral a betonnak. Az a helyzet, hogy nagyon nehezen tudom kontrollálni az érzelmeimet annak ellenére, hogy visszahúzódó, komoly és gátlásos ember vagyok. Van valami tréning ami tudna rajtam segíteni? Vagy menjek el pszichológushoz? De akkor mit mondjak neki? Annyira kínos nők között tartózkodnom, főleg, hogy a domina érett nőktől (pl.: [link] ) meg konkrétan be szoktam sz**ni és olyankor feszengve érzem magamat, miközben kiver a verejték. Hogy a fenébe tudok így valaha is elhelyezkedni, mikor manapság minden cégnél hemzsegnek a domináns bulák és én egy alacsony kis nímand emberként még a férfi társaim között sem nagyon tudok érvényesülni, nemhogy még a nők között. Főleg, hogy manapság minden vállalatnál a csapból is a #csapatjátékos, #erősegyéniség, #motiváltkarakter meg hasonló lózungok folynak, aminek én jelenleg nem felelek meg és ilyen helyeken is megy a kavarás meg a flört ezerrel a munkaidőben is, miközben kirekeszik a selejt réteget. Szerintem, egy napot nem élnék meg.