Nem bírom már! Mikor fogok tudni túllépni?

Adott egy fiú, akit már évek óta ismerek. Ismerkedtünk, a találkozók nem nagyon jöttek össze(de azért találkoztunk már). Minden nap írkáltunk, aztán egyik megbeszélt találkozónál félreértettük egymást, ott akkor kicsit megtört ez az egész.. Utána ő összejött egy lánnyal, akivel 3 évig együtt volt. Sokszor volt eszemben ez alatt az idő alatt. Már kezdtem elfelejteni, mire rámírt. Néha "körbeírta", hogy akar valamit tőlem(legalábbis nekem úgy jött le), amire én reagáltam is, viszont sosem lépett semmit.. Sose fogom megérteni, miért kellett ez. Most már nem érdeklem, nem keres, úgyhogy többet nem beszélünk, mert most már én sem fogom őt(az utóbbi időkben csak én kerestem), de én odáig jutottam, hogy már a sírás is rajtam van egyre gyakrabban. Tanulással nem tudom lefoglalni magam, mert akkor se tudom elfelejteni; az "ismerkedj más pasikkal" témát is próbáltam, de egyszerűen nem tudok.. Kérdés nincs, csak ki akartam írni magamból, bár tudom hogy így sem lesz jobb. Bocsánat az össze-vissza írás miatt, máskor tudok értelmesebben is írni!