Ti nem szoktatok félni, a kapcsolat elején, hogy ez is csak egy csalódás lesz?

Dehogynem.

Csak bennem van az, hogy adok egy esélyt a dolgoknak, hátha máshogy lesz, és olyankor már nem gondolkozom ezen. Aztán megszivom.

Én is ilyen voltam, előre féltem, hogy mi hogy fog alakulni, attól is, hogy én tudom e majd viszonozni az érzéseit, attól is, hogy vajon ő hogy érez, nagyon akartam hogy összejöjjön. Aztán a barátnőm javasolta, hogy ezt hagyjam abba, és főleg az első pár hónapban ne agyaljak ilyesmit, mert felesleges, meg ne lássam évekkel előre a kapcsolatot...Helyette élvezzem az épp aktuális pillanatokat, élvezzem, hogy együtt vagyok valakivel, akinek szeretem a társaságát, merjem megmondani, ha valami nem tetszik, és próbáljam meg elengedni magam, és nem tervezgetni, hanem csak örülni annak, ami épp akkor van.

Ezt fejben kell eldönteni, nekem segitett.

Nem biztos? Azèrt azt csak tudod,hogy szerelmes vagy e,vagy idővel az tudnál e lenni.

Amúgy pedig èn az elején is féltem ettől,illetve mèg most is fèlek,hogy elrontom,vagy ugy járok mint az eddigi párjaimmal. Viszont pont ezért igyekszek sokmindent máskèpp csinálni,s nem elrontani azt amit az exeimnèl.