Férfiak! Összejönnétek olyan nővel akinek már van egy gyermeke?

"Mert nem akarjátok nevelni más gyerekét?"

Nálam nem ez a gond, akarok majd örökbe fogadni. Olyannal nem akarok élni, aki komolytalan volt a gyerekvállaláshoz és olyan embernek szült, akivel nem tudtak együtt maradni.

"Nálam nem ez a gond, akarok majd örökbe fogadni. Olyannal nem akarok élni, aki komolytalan volt a gyerekvállaláshoz és olyan embernek szült, akivel nem tudtak együtt maradni."

Ekkora baromságot még életemben nem olvastam. Talán másoknak előre meg van írva, hogy soha nem fogják őket elhagyni?

"Számomra ez elégtételül szolgál."

Te sem vagy különb, mint ők.

Hadd' döntse már el mindenki önként, hogy akarja-e nevelni más gyerekét vagy inkább saját családot alapít!?

Egyébként nem biztos, hogy a gyerek miatt léptek le, hiszen bele sem mentek volna a kapcsolatba már az elején, amikor megtudják, hogy van gyereked. Lehet, hogy benned volt a hiba vagy egyszerűen nem illettetek össze, nem?

Ha 40 éves lennék, akkor simán.

Viszont így 25 évesen max szex jöhet szóba.

#12: Attól, hogy nem fogtad fel azt, amit írtam, még nem lesz baromság. Azzal, hogy hozzám vágtad, hogy baromság, nagyon komoly érvet hoztál fel.

Aki nem tudja felmérni, hogy a társa 1-5 év után lelép és olyat választott, aki nem tart ki mellette, az komolytalan a gyerekvállaláshoz. 10 évre előre okés, hogy nem lát valaki, de a környezetemben pár éves gyerekek szülei válnak sorozatosan. Oké, hogy manapság elég nagy divat lett mindenkit kihúzni a felelősség alól, de én nem egy éretlen kislányt akarok társnak, hanem egy érett és felnőtt nőt, aki vállalja a tetteiért a felelősséget és nem folyamatosan mást hibáztat.

Ettől függetlenül te nyugodtan válassz egy olyan "társat", akiről fogalmad sincs, hogy 1-2 év után elhagy, mert nincs előre megírva. (A tettek és a gesztusok azért elárulják az embert.)

"Mert nem akarjátok nevelni más gyerekét?"

Egyrészt, másrészt felelőtlen partnerre sem biztos, hogy szükségem van ;)

Nem, kivéve ha nagyon-nagyon klappolna minden.

Nem is az zavarna a leginkább, hogy mástól van a gyerek. Hanem hogy betolakodónak érezném magam. Jutna elénk idő kettőnkre? Meg tudnánk élni azokat az élményeket amiket egy pár megél, mielőtt családot alapítanak gyerekkel? Közös programok csak kettesben? Apja mikor bukkan fel bekavarni?

Csak a második lehetnék az életében, míg ő nekem az első. Önzőnek tűnhet, de innentől már rögtön nem egyenlő alapokon nyugszik a kapcsolat. Egy "kiegészítőnek" érezném magam, hogy teljes legyen a család.

Tudná ezeket garantálni? Ha igen, és tényleg minden nagyon klappolna, akkor talán. De ehhez nagyon be kellene dobnia magát.

#16: Tudom, te vagy a csodálatos kivétel, de valamiért a környezetemben minden szó szerint ugyanilyen szöveget hangoztató nő olyan férfival jött össze, akiről tudni lehetett, hogy félrefog menni.

A legéretlenebb emberek is szeretik mondogatni, hogy ők bizony nem éretlenek.

Felnőtt gyerek esetén nincs gond.

Amúgy tuti nem, keress más balekot.