Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Egyéb kérdések » Szerintetek adjam fel, hogy...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Szerintetek adjam fel, hogy valaha is lesz társam az alábbiak miatt?

Figyelt kérdés

2007 óta van pszichiáterem, rendszeresen járok hozzá, szorongás, társasági izoláció, szkizoaffektív zavarral kezelnek. Ez a mindennapi életre olyan mértékben kihat, hogy le vagyok százalékolva egy éve. Abban a világban, amiben a pénz, a karrier, a sikerorientáltság lett a legfontosabb, sajnos nem igazán hiszem, hogy van még remény. Abban szinte teljesen biztos vagyok, hogy gyereket nem szeretnék. Ennek fő oka az, hogy nem szeretném, ha ugyanazokkal a nehézségekkel kellene megküzdenie, mint nekem. Nem kívánhatom ezt egy gyereknek. Amíg nem diagnosztizálták a betegségemet, addig is ki voltam közösítve, nagyon nehezen barátkoztam/ismerkedtem. Soha nem tartoztam az úgynevezett tömegemberek táborába. Hitvallásomnak, ars poeticának tekintem az alábbi Robert Frost amerikai költőtől származó két sort: "Az út az erdőn kétfelé ment, a kevésbé járt tetszett nekem."; "Szétvált az út a sárga erdőn, de kár, hogy kétfele nem mehetek"; "Úton lenni a boldogság, megérkezni a halál."


Visszakanyarodva a betegségemhez: többször elfog a kiúttalanság életérzése, az ürességérzés, szorongok, volt/van a depresszióra hajlamom. Két évig éltem párkapcsolatban, ami a betegségemre is hatással volt, akkor tudtam szárnyalni, megismertem azt, milyen elemelkedni a földtől. Valamilyen szinten jót tett a betegségemnek, akkor nem volt jellemző a szorongás, depresszív periódusok, azt hittem, ki tudok mászni, de sajnos nem sikerült. Várom főként a nők véleményét, ha megismerkednének egy férfival, akiről később kiderülne, hogy ez a betegsége, akkor elmenekülnének vagy tudnák-e szeretni. Azt sem igazán tudom, hogy az elején valljam-e be a betegségemet vagy később.

Édesanyám szerint csak egy olyan lány tudna elfogadni, aki az alábbi egyházak közül valamelyikhez tartozik (Jehova Tanúi, Hit Gyülekezete, Adventisták, Baptisták), az jobban elfogad vagy egy szintén beteg ember. A betegségem részletesebb kifejtését szeretném elkerülni, így is félek, hogy később ezt valaki megtalálja és abból nekem problémám származhat. Bár anonim írunk ezen az oldalon, de aki ügyesen keres, az rám találhat. Várom az észrevételeiteket, javaslataitokat.


2018. nov. 1. 13:33
 1/4 anonim ***** válasza:
Semmiképp se add fel, nem csak a problémamentes emberek találják meg a hozzájuk illő társat. Ha nem is első találkozáskor, de minél előbb érdemes erről beszélned, ha valaki komolyan érdekel. Azt nem tartom korrektnek, ha csak amiatt keresnél keresztény nőt, mert ő elfogadóbb, anélkül, hogy te magad is hasonló elvek szerint élnél.
2018. nov. 1. 13:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 A kérdező kommentje:
Köszönöm szépen a válaszodat. Valóban nem élek a keresztény elvek szerint, de annyit biztosan kijelenthetek, hogy olyan morális elvek szerint élnek, amit viszont magaménak érzek. Soha nem találtam meg azt a filozófia/eszmerendszert, amellyel maradéktalanul azonosulni tudok.
2018. nov. 1. 13:58
 3/4 anonim ***** válasza:

Ne add fel, szerintem találhatsz olyat, akivel igazán mély kapcsolatod lehet pont azok a dolgok miatt is, amiket leírtál. Nekem tetszik, ahogy írsz magadról. Szerettem már ilyesmi embert, bár nem voltunk kapcsolatban, de elfogadtam volna. Szerintem ne mondd el rögtön, legalábbis én azt gondolom, hogy jobb, ha az ilyesmi természetes úton derül ki. A Jehova Tanúit és hasonlókat nem ajánlom, vannak empatikus nők máshol is, és szerintem nem éri meg bekerülni egy ilyen helyre. Azt nem igazán tudom, hogy hol lenne értelme ismerkedned - nekem főleg a net jött be, meg az egyetemi környezet. Én azt vettem észre, hogy aki neurotipikus, az nem igazán érzi át az ilyen problémákat, legalábbis nekem eddig az összes párkapcsolatomban ez volt a probléma. Nem tudom, mit vársz egy kapcsolattól egyébként, nehéz nem a "megváltást" várni, meg hogy valaki teljesen megértsen, de az ilyesmi nagyon ritka.

23/L

2018. nov. 1. 15:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 A kérdező kommentje:

Kedves Utolsó válaszoló!


Köszönöm szépen, hogy ilyen részletgazdagon reflektáltál az általam felvetett problémára. Sokaknak semmi beleérző képességük nincs. A volt barátnőm például soha nem értette, miért esnek ki apróságok a memóriámból, ezt állandóan a szememre vetette. Az empatikus készség nála a nullával volt egyenértékű. Megcsalt, ami még jobban rombolta az addig is kevés önbizalmamat. A helyzetet tovább nehezíti, hogy még a betegségem előtt is nagyon nehéz építettem ki a kapcsolatot másokkal. Valamilyen általam ismeretlen oknál fogva, nehezen tettem lépéseket mások felé. Akartak volna velem barátkozni, de én annyira gátlásos voltam, hogy a végén abbahagyták a próbálkozást. A volt barátnőmmel is sokszor megtörtént, hogy szerettem volna közelebb menni hozzá, de földbe gyökerezett a lábam.

2018. nov. 1. 18:52

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!