Miért nem él a világ ilyen párkapcsolati modellben?

Én úgy gondolom minden kapcsolat alapja az önismeret. Ha ismered a saját preferenciáidat, határaidat, hibáidat akkor tudsz olyan párt választani aki megfelelő neked.

Én tudom magamról hogy birtokló vagyok. Amíg bízom a páromban kvázi bármit megtehet nem gond a haverokkal kimaradás, nem ellenőrzöm semmilyen téren az se baj ha van külön nyaralás stb. Alapvetően amondó vagyok ha megcsal azt megteszi akkor is ha hét lakat alatt tartom csak azt érem el hogy mindkettőnk életét megmérgezem. Viszont én elvárom a hűséget természetesen magamtól is nem csak a páromtól számomra ez is a tisztelet egy jele. Soha nem viselném el hogy ma engem holnap Julcsit döngesse se a tudtommal se a hátam mögött.

Hogy ez miből adódik úgy vélem lényegtelen. Viszont ezek alapján tudom hogy: csak monogám pár való mellém aki meghagyja a szabadságom. Ahogy én nem korlátozom a párom magamat se hagyom. Aki nem ellenőriz nem féltékeny. Én idővel családot akarok amibe bele tartozik nálam a közös ház gyerek házasság és aki ebbe nem partner az nem nekem való.

A felsorolást lehetne ezer dologgal bővíteni de az már nem ide tartozik.

Arra akartam rávilágítani hogy nincs tökéletes. Mert míg a bigám válaszolónak a haja kihullana abban a családban amit én szeretnék addig én depressziós lennék egy olyanban ami számára harmonikus és kielégítő mert számomra elviselhetetlen a gondolat hogy csak egy vagyok a sok közül. Nem kell tökéletesnek lennie senkinek csak passzolnia kell a vágyaknak.

Szerintem a sok válás és szakítás nagyrésze azért történik mert az emberek nem tudják mit is keresnek így nem is találhatják meg azt.

Persze az se mindig elég ha tudod mit keresel. Épp most szakítottunk párommal több mint négy év után mert rájöttünk hogy nem ugyanarra haladunk. Megesik.

De semmit nem segített volna rajtunk ha ő elkezdi Gizivel kielégíteni a szexuális dolgait én meg keresek valakit aki az érzelmi oldalról jobban kielégít hisz ettől még nem az adnà meg se nekem se neki a kielégülést akitől azt kapni szeretnénk így a kapcsolatunkkal ugyanolyan elégedetlenek lennénk.

Nem húzhatsz rá egy egységes rendszer több milliárd emberre (de még a pár millió Magyarra se) hisz ami nekem jó az valószínűleg neked nem és fordítva. A kényszer alatt pedig mindenki szenved.

Szerintem az egyén dolga rájönni öt melyik út vonzza milyen céljai vágyai vannak egy kapcsolatot illetően és ezek alapján olyat keresni aki szintén erre vágyik.

Egy kapcsolatban szerintem nem kell mindennek passzolnia sőt szerintem ez esélytelen is. Viszont a fő nyomvonal azonos kell legyen minden más téren pedig nem szabad olyan "hibának" lennie amit nem tudsz elfogadni amiben nem lehet kompromisszumra jutni.

Pl én rendetlen vagyok és az életben nem leszek konyhatündér vagy jeles háziasszony. Ez sokaknak gond míg vannak akiket ezek a jellemvonások nem zavarnak de nem is vonzanak mások meg lehet épp ezt keresik. Nekem értelemszerűen az utóbbi két típusból kell párt találnom. Ezek csak tulajdonságok alapjában véve nem jók vagy rosszak. Ettől függetlenül azonban tönkre tehetnek egy kapcsolatot.

Nagyon sokat írtam kicsit csapongó is ezért elnézést de remélem a lényeget sikerült átadnom.

Én mondjuk monogámia párti vagyok, de volt hogy egyszerre több ilyen-olyan kapcsolatom volt. Hát lehet csak én nem vagyok erre beállítva de ami az elején izgalmas volt benne, hogy ha az egyik nem ért rá, ott volt a másik vagy a harmadik. De az általad vázolt rendszer alapból azért nem működhet, mert nem vagyunk robotok és vagy kötdni kezdünk ahhoz akivel sok időt töltünk vagy menekülünk ha nem szimpatikus.

Na mármost ha sok időt töltök a belsőleg passzolóval úgyis megszeretem és ha szeretem akkor úgyis szexuális vágy is ébredni fog, hogy még inkább megismerjem.

Akivel meg csak szex van, elég nehéz nem megismerni. És sajnos ha megszólal simán elveheti a kedvet a szextől, amire tartod. És életbe lép a menekülés.

Tudom vannak ezek a poliamor kapcsolatok is, de egy olyan férfit is iszonyat nehéz volt találni akivel tudok élni, nemhogy többet... A másik hogy én szeretem hogy a párom számára én vagyok az egyetlen, az első és egyetlen.

Kérdező, ha a jelenlegi felállásban nem tudsz találni EGY embert, aki állításod szerint szeretni tudna téged, akkor mégis miből gondolod, hogy ebben a megálmodott másik rendszerben találsz egyszerre ötöt, akik szeretni tudnának? Mert oké, csak hobbik/érdeklődések miatt jöttök össze, nincs testiség csak mély beszélgetések, közös programok (ez amúgy a jelen felállásban is létezik, úgy hívják barátság), de akkor is valamennyire kedvelned kell a másik embert, szimpatikusnak kell tartanod (és vice versa), hogy ez működni tudjon. És ezt egyszerre sok emberrel, a minden különböző területre, amire külön embert szeretnél. Ha azt állítod, hogy téged egy ember sem tud vonzónak tartani, egy ember sem tud szeretni, akkor hogy akarod ezt a problémát kiküszöbölni? Ha van erre kész terved, akkor miért nem próbálod ki kicsiben, először egy emberen, megnézni miben illetek össze és miben nem, aztán összeadni, hogy lehet, hogy tényleg csak a barátoknak való időtöltések hiányoznak, és egyébként a szex is megy, az együttélés is meg, a gondoskodás is megy csak kettőtökkel?

Nem kell egyáltalán tökéletesnek lenni, ezt senki sem várja el. Az a lényeg, hogy olyan párt találj, akivel hasonlóak a dilijeitek, vagy legalább el tudjátok fogadni egymás hibáit, ahogyan az egyik korábbi válaszoló mondta. Nem mindenki kompatibilis mindenkivel, még az sem, aki szerinted "tökéletes"- fogadjunk, hogy sokan az általad elképzelt szuperemberrel sem tudnának együtt lenni, vonzódni hozzá, mert nem ezt keresik, nem erre van szükségük.

Amúgy támogatom sokak véleményét, mindenki úgy él, ahogy neki jó, én nem azért vagyok monogám, mert a társadalom belém nevelte vagy valami, próbálkoztam poliamor meg nyitott kapcsolattal is, előbbi 3 napig, második egy egész hétig tartott ki, ennyiből éreztem, hogy ez nekem nagyon nem való. Vannak, akiknek ez, vannak, akiknek az felel meg, én a magam részéről nem kényszerítek senkit egy számára nem megfelelő felállásba, de ezt a másik irányba is elvárom. Nehogy már az legyen a baj, hogy én megtaláltam egy személyben mindent, amit kerestem...