Tényleg én voltam bunkó megint? L

Jóban vagyunk, volt pár olyan megjegyzése irányomba, amiből lejött, hogy érdeklem, nem csak barátilag.

Most egy darabig egyáltalán nem találkozunk.

Csak rámírt egy egyetemmel kapcsolatos dologgal, de mivel észrevettem, hogy nincs jó kedve, bátorkodtam megkérdezni, mi baj.

Erre ő: "Most arra vársz, hogy azt mondjam, hiányzol?"

én: "Nem, csak akkor, ha úgy van. Én csak arra voltam kíváncsi, mi bánt"

ő: "Személyes, iskolai"

én: "Miért hitted, hogy csak magamat szeretném ajnároztatni, mikor megkérdezem, mi bánt? Csak nem értem. Á, vagy inkább ne mondj erre semmit, ezt most nem kellett volna megkérdeznem"

ő: "Mi van, te még mindig nem bírsz leakadni a témáról? Nem megmondtam, mi bajom van? Megmondtam. Akkor meg fejezd be"

Azóta itt ülök és kerülget a bőgés (ezer éve nem sírtam semmin), mert egyáltalán nem értem, mi van.

Soha nem beszélt még így velem, illetve más se szokott.