Miért van az, hogy a srác akivel kb 2 éve randiztam, még mindig keres?

Közölted vele hogy nem hozzád való? Megbeszélted vele felnőttek módján ?

Vagy csak simán női sunyisággal eltűntél?

Azért kérdeztem a neved, mert ugyanebben a helyzetben vagyok, csak az én történetemben én vagyok a srác.

De szinte biztos vagyok benne, hogy mi nem egymás történetei vagyunk, mivel ő nem írna ki semmilyen kérdést erre az oldalra, főleg nem velünk kapcsolatban. Bár a sztoriaink tényleg félelmetesen hasonlóak, a különbség csupán annyi, hogy én nem fűztem senkit akkor sem, és azóta sem. De egyébként minden stimmel.

Leírom, hogy miért keresem még mindig, viszont elég nagy hiba a részedről, ha bármelyik választ (köztük az enyémet is), elfogadod kielégítő válaszként, valóságként. Erre a kérdésre egyedül csak a srác adhatja meg neked a választ, senki más rajta kívül. Minden más válasz egy hamis illúzió.

Nemes egyszerűséggel annyi az oka, hogy egy megmagyarázhatatlan, nagyon mélyről jövő szál fűz hozzá. Ez nem egy érzés, hanem sokkal mélyebb annál. Mintha már születésünk előtt megbeszéltük volna, hogy mi meg fogjuk ismerni egymást az életben. A megismerkedésünket és ismerkedésünket rengeteg úgynevezett megmagyarázhatatlan "véletlen" övezte. Ezek a véletlenek megerősítettek abban, amit már belül tudok. Szóval a válasz, hogy nincs válasz. Nincs oka. Egyszerűen csak szeretem.