Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintem a párom túlzottan anyagias. Van esély rá, hogy megváltozik?
Amikor összejöttünk (majdnem 4 éve) én 80 ezer forintot kerestem ő pedig 150-et, így akkor még tényleg nem volt mindegy, hogy mire költünk, a programjaink általában ingyenes, vagy nagyon olcsó dolgok voltak, és mindig feleztünk, mert akkor én még otthon laktam, és nem fizettem albérleti díjat, csak rezsit. Szerintem így érthetően teljesen korrekt volt, hogy a költségeink megoszlottak.
Azóta mindkettőnknek jóval többet fizető munkája lett, én 280at keresek ő pedig 400 fölött változóan (vannak ad-hoc munkái is, így nem állandó). Ő örökölt egy lakást, így a havi fix kiadásaink összesen nem érik el a 100 ezer ft-ot, úgyhogy lényegében mindkettőnknek rengeteg pénze marad.
Az én problémám az, hogy ha elmegyünk valahova, még így is görcsösen ragaszkodik a "felezzünk mindent" dologhoz. Remélem értitek, hogy nem az adott tételek zavarnak engem, hanem az elv. Elmegyünk moziba, akkor fele-fele. Ha elmegyünk pl teázni, akkor is fele-fele. Már azt is próbáltam, hogy én elhívom 1-2 dologra, és hátha akkor könnyebb neki, de nem, csak megköszönte, és legközelebb amikor mentünk, akkor fele-fele.
Ettől függetlenül ha kérem, hogy hozzon valami szendvicsnek valót, akkor képes és mondjuk bevásárol egy hétre előre tízezer forint értékben és nem is nagyon érdekli. Tehát szerintem őt sem a pénz zavarja, csak valahogy a programoknál annyira rögzült benne, hogy fele-fele, hogy nem tud leszokni erről. Nekem viszont jól esne, ha néha csak úgy magától felajánlaná hogy ezt az adott programot most ő állja, vagy néha meglepne bármivel magától, tényleg akármivel, hogy nézd, itt ez a csokor virág, megláttam és rád gondoltam. De így abszolút semmi. Pedig én szoktam neki hozni kis dolgokat, amiknek örül.
Nem rossz ember, ne értsetek félre, csak lassan már szeretnék megállapodni, és nekem a családalapítás valahogy olyan furcsán összeegyeztethető ezekkel a felezős megoldásokkal, annak tükrében, hogy egyébként nincsen anyagi problémánk. Szerintetek van esély rá, hogy megváltozzon? Próbáltam beszélni vele erről, de valahogy nem értette mire gondolok.
válasza:#17: "Továbbá, lehet félretenni a nőnek is pénzt. Pl. gyerekre"
Értjük, a nő, mielőtt szül, tegyen félre annyi pénzt, míg nem tud dolgozni, meg tudjon élni, mert neveli a pasi gyerekét. Oldja meg maga?
A félretett pénzéből éljen, míg a párja dolgozik és ő nem tud a KÖZÖS gyerek miatt?
Ilyen mentalitással senki nem fog neked szülni, te szánalmas barom!
válasza:"meg a férjnek is takarítania kell meg etc, "
Felháborító. Ő talán nem otthon lakik? Jézusom, te elvárod, hogy kiszolgáljanak? 2017 van 1917!
Szerintem továbbra sem tudtok elvonatkoztatni a pénzsóher nőktől...
Nekem is van egy lakásom, amit még hitelre vettem, ezt jelenleg albérlők törlesztik. Azért nála élünk, mert az ő lakása nagyobb és ezen ugye nincs hitel. Ezen felül van annyi megtakarításom, amiből fél évig ugyanilyen színvonalon tudnék élni mindenféle bevétel nélkül. Nyilván ha hirtelen kirúgnának, nem ugyanilyen színvonalon élnék, ez csak viszonyításképp. Soha nem voltam meggondolatlan anyagilag, mindig volt B tervem, spórolt pénzem, és soha nem derogálna akár egy McDonaldsban vagy bárhol dolgozni éhbérért, ha ez kellene a túléléshez. Remélem erre persze nem kerül sor, de az ember nem tudhatja. Egyáltalán semmilyen "szükségem" nem lenne a páromra anyagilag, vállalhatnék egyedül is gyereket, és nem okozna gondot a felnevelése, de itt nem ez a problémám. Nem fog földhöz vágni az 1500 Ft-os mozijegy, semmilyen belépő, itt nem a pénz a lényeg, hanem az ELV, hogy ilyen minimális lovagias dolgokat sem tesz meg, de nem értem, hogy miért?
Amikor elmondtam neki ezeket, ő azt mondta ez most nem aktuális, mert nincs gyerekünk, és nem tud ennyire előre tervezni. Nem gonosz vagy rossz ember, ő nem látott maga előtt semmilyen családi példát, az apja elhagyta őket, és az anyja se nagyon foglalkozott vele, ő mindent magának oldott meg. Nem gondolom, hogy aljas előre megfontolt szándékból csinálna ilyeneket, ne értsetek félre, szerintem ezek neki fel se tűnnek, mert számára nem fontos, vagy nem érti meg, hogy nekem az lenne. Ha mondom neki, hogy örülnék valami meglepetésnek néha, akkor csak annyit mond, hogy de hát ő ezt honnan tudja? Vagy mire van szükségem? Én viszont képtelen vagyok éles helyzetben komolyan az arcába mondani, hogy "most te fizesd ki ezt a jegyet", nekem ez annyira idétlen. Nem értem, hogy legalább néha, miért nem jön neki ez magától?
Nem egy kacsalábon forgó palotát akarok vetetni vele a nevemre, és luxus yachton fuvaroztatni a seggem a különböző wellness nyaralásokra, sőt, azt se várom, hogy finanszírozza a "női cuccok" bevásárlását, csak szeretném, ha valahogy a fejében ketten nem két különböző gazdasági egységként funkcionálnánk, aminek van közös metszete, hanem egy család lennénk, amiben néha pusztán nemes gesztusból meghívna mondjuk egy színházba, és nem azt könyvelné a fejében, hogy ez most hol jelenik meg a tartozik-követel oldalon...
válasza:21,22.
Halkan megsúgom, hogy nőként gondolkodom így, és igen!
16 éves korom óta dolgozom, van megtakarításom, munkám, mérnöki diplomám és 2 technikumom is. Van, saját félretett pénzem, ha bármi probléma adódna az életemben, betegség, vagy, majd, ha a gyerekemnek szüksége lesz valamire és éppen nincs fölös pénzem, hogy legyen mihez nyúlnom.
Egyébként meg férjnél vagyok és az 5-ös hozzászólásban le is írtam, hogy hogyan osztjuk meg az anyagiakat. Van közös és saját tartalékunk is.
De látjátok, erről beszéltem, itt is csak az előítélet ment, mivel férfinek hittetek.
válasza:20as, ez a férfigyűlölet/nőgyűlölet is olyan divatos szavak mostanában, de szerintem nem erről van szó. Ez egyszerűen sajnos arról szól, hogy manapság mennyire bizonytalan a jövő. A fél ország kevesebb mint 100ezret keres havonta. Mégis hogy lehet ebből jövőt építeni? Ketten már könnyebb lenne, de mivel kevés a pénz mindenki próbálja védeni azt a keveset ami a sajátja. És ez valahol érthető, de így nem lehet egyről a kettőre jutni.
Nem tudok erre jó megoldást. Azt hiszem egyrészt szerencsésnek is kell lenni, hogy megfelelő társat sodorjon elénk az élet, de azért nyitott szemmel is kell járni. És itt most a kérdésre válaszoltam. Egy nő, ha jót akar magának, ne szüljön egy olyan pasinak, aki egy szelet sütire sem hívja meg. De ez persze fordítva is igaz. Egy pasinak sem kell olyan nővel lennie, aki lehúzza anyagilag. De most nem ez volt a kérdés.
válasza:23: Én értem a problémádat, és azt is, hogy ez nem anyagi jellegű. Elvégre ahhoz, hogy a párod lovagias legyen és udvaroljon, egy fillér nem kell.
Sokszor az is elég, ha kávét visz az ágyba, vagy ő csinál reggelit, esetleg elmegy helyetted a patikába, mikor beteg vagy, vagy gyújt néhány gyertyát, és megmaszíroz, mikor rossz napod van. Ez mind ingyen van.
Nem tudom, hogy ilyen szokott-e előfordulni.
Azok alapján, amit írtál, inkább az a gond, amit te is említesz: két külön (gazdasági) egységként gondol rátok, nem úgy, hogy TI. És ha lesz egyszer baba, az se a tiétek lesz, hanem a tiéd.
Amíg nem úgy gondol rátok, hogy ti egy család vagytok, akik jóban-rosszban kitartanak egymás mellett, addig ne gondolj családalapításra. Ez sokkal több, mint a külön kassza-közös kassza kérdése.
Nincs apakép előtte, az anyja se sokat törődött vele: egyszerűen benne teljesen más kép él arról, hogy milyen egy család. Neki ez gyakorlatilag vadidegen emberek halmaza egy fedél alatt, akik osztoznak a rezsin, de semmi közük egymáshoz.
Az is gond, ha még nem gondolt arra ennyi év alatt soha, hogy ha egyszer apa lenne... Aki szeretne családot, az igenis gondol erre. A férfiak is ábrándoznak arról, hogy viszik le büszkén sétálni, kézen fogva mennek vele az oviba, és megtanítják focizni és úszni szemük fényét. Hogy milyen lenne a közös élet hármasban, mit hogy tenne, ha hirtelen bejelentenéd, hogy babát vársz.
De hát itt erről szó nincs. Én a helyedben arra se vennék mérget, hogy egy irányba haladtok. Nem annyira friss ez a kapcsolat, hogy ne merüljön fel már párszor a közös gyerek gondolata, ha mindketten ezt akarjátok.
Főleg így, hogy tulajdonképpen minden adott: tartós kapcsolat, anyagi biztonság, stb. Itt már csak az a kérdés, hogy miért nincs?
Mondjuk, mert eddig csak te akartad, nem?
Arra ne számíts, hogy nagy változás lesz részéről, felnőtt embernél ehhez már valami nagy trauma kell. A gyerekvállalás nem trauma, hanem öröm, szóval felejtős az az elgondolás is, hogy ha először meglátja, egy csapásra megváltozik. Nem, nem fog.
El tudod őt így fogadni, vagy sem? Ez inkább a kérdés.
Nekem az egész kapcsolat inkább hűvösnek tűnik, inkább szól a megszokásról és a kényelemről, mint a közös tervekről és az érzelmekről.
válasza:Oké, most elvonatkoztatva az itteni vitától, más tényleg nem érzi a bullshit szagot?
Ez annyira tipikus amit a csávód előad. Ez a "jajj én pasi vagyok én nem értem ezt" nyóc'vanötezredik felvonás. Ha csak nem szellemi fogykos, akkor nem igaz, hogy nem érti. Nekem ebből az egészből az jön le, hogy egyszerűen nem tervez veled hosszútávra. Van mellette valaki akihez szólhat, akivel szexelhet, jól elvan, oszt' ennyi. Ilyenkor szokott az történni, hogy mikor végre megtalálja az "igazit", akkor a régi maca repül, hogy a lába nem éri a földet, az új meg egy év múlva már feleség és úton is van a gyerek.
válasza:Kérdező: ő NEM fog megváltozni. Esetleg valami súlyos trauma hatására: konkrétan, ha már csomagolsz, hogy mész.
Addig nem.
Azon gondolkozz el, hogy képes-vagy-e őt így is elfogadni?
Amíg nincs gyereketek, addig ez még talán elmegy.
Ha viszont lesz, azt tényleg vedd úgy, mint a te hobbidat. Ez nem az ő gyereke lesz, hanem a tiéd.
A költségeit alaphelyzetben neked kell majd fizetned.
Ha kérsz tőle plusz pénzt, és ő jó kedvében lesz, azt lehet, hogy odaadja... de mondom: ez a te hobbid. Neked kell előteremtened rá a pénzt.
Arról már nem is beszélek, hogy a terhesség és a szoptatás alatti változásokat nehezen fogja viselni. Meg esetleg a gyerekkel sem jön majd ki jól.
válasza:#21-22
A kérdezőnek van lakása, pénze. Nem ez a gond, hanem az ilyen mentalitás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!