Semmi sem jó, akkor mégis mit tegyek ebben a helyzetben?

A barátommal 6 éve vagyok együtt, 1 éve élünk együtt. Bevallom, nem vagyok profi szakács, de könnyebb ételeket meg tudok csinálni, ezen kívül mostam, vasaltam, takarítottam, elláttam, úgy hogy mellette dolgozok is teljes állásban. Én már egyre stresszesebb vagyok, nagy rajtam a nyomás és úgy érzem, hogy ez már nem is párkapcsolat, hanem anya-és-kisfia kapcsolat. Emiatt sokat veszekedtünk, voltak nagyon csúnya esetek és olyankor mondta is, hogy ő nem fog engem így elvenni. Besokaltam. Most már csak a saját dolgaimat teszem rendbe, magamra főzök, nem takarítok. Megmondtam neki, hogy nem vagyok se az anyja, se a bejárónője, nekem semmi kötelességem utána takarítani. De ez sem vezet jóra, megint megkaptam, hogy "na ezért nem foglak én téged eljegyezni", pedig állítása szerint anno valamikor akart, bár én ennek semmi jelét nem láttam. Most akkor mégis mit akar?