Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Feleség félelmét a város szájától hogy lehetne lecsillapítani?
A feleségemmel 20 éve vagyunk házasok. Mindketten gyógyszerész szakemberként indultunk, de időközben én átváltottam gyógyszerkutatásra, most már egy kutatói laboratóriumban dolgozom, tudományos vizsgálatokban veszek részt, cikkeket írok. A feleségem megmaradt a patikai gyógyszerforgalmazásnál és a magisztrális gyógyszerkészítésnél. Van egy vénlány kolléganőm, aki a szerzőtársam és kutatótársam, vele együtt végzem a kutatásaimat, több közös cikkünk is van. Hétvégente vele dolgozom még pluszban a laboratóriumban. Külsőleg és nőként egyáltalán nem vonz, de imádok vele dolgozni, mert félszavakból megértjük egymást, az egyikünk elkezd egy mondatot, a másikunk meg eltalálja az egyetlen helyes befejezést. Szakmailag abszolút egy hullámhosszon vagyunk, nagyon szeretek vele sétálni, szakmai ügyekről beszélgetni. Az estéinket és a hétvégék nagy részét együtt töltjük. Eleinte a feleségemet próbáltam ilyen sétákra rávenni, de nem volt vele szerencsém. Próbáltam vele is tudományos kérdésekről beszélni, de nem érdeklik a kutatások. Elszürkült, beszürkült, elparlagiasodott. A fő témája, amitől már kifordul a gyomrom és rosszul vagyok, hogy hány forint volt a patika napi forgalma és bevétele, valamint hogy hány vevő volt a gyógyszertárban.
Szeretem őt, mert 20 évet nem lehet kitörölni az életünkből, de lemaradt mögöttem, nem szárnyalt velem intellektuálisan. Pedig amikor átmentem a kutatóintézetbe, neki lett volna ott egy állás. Két állást hirdettek meg. De ő nem mert jönni. Jó neki a patikai langyos víz, a szakmai megrekedés.
Tegnap azt mondta a feleségem, hogy be kell fejeznem a közös sétálásokat és a közösen végzett kutatásokat a kolléganőmmel, mert pletykálnak rólunk az öreg nénik a városban, és egy-két "jóakaratú" öreg néni már bement hozzá is a patikába, hogy figyelmeztesse: nekem "viszonyom" van. Ő persze tudja, hogy nincs, tudja azt is, hogy Klári csak a kutatótársam, de a város szájának befogása miatt mégis erre akar kényszeríteni. Neki Klárival semmi baja, de a város már nagyon felfigyelt erre a kapcsolatra, ő fél a város elítélő véleményétől. Hogy lehetne meggyőzni arról, hogy tojjon a város vélekedésére?
válasza: válasza:egyreszt szerintem eleg lenezoen beszelsz a felesegedrol, nem hiszem, hogy ez rendben van. attol meg, hogy ot nem erdeklik a kutatasok es szaraz elmeleti dolgok, egyaltalan nem biztos, hogy ‘ beszurkult’ es intellektualisan alattad van. egyszeruen ot mas erdekli es kesz. egy kapcsolatban amugysem csak a munkarol lehet beselni.
masreszt jol ertem, hogy te meg hetvegen is dolgozol es estenkent meg ezzel a novel setalgatsz? mikor vagy a felesegeddel, mennyi minosegi idot toltotok egyutt? feltekenysegtol fuggetlenul szerintem nem normalis, hogyha valaki ennyi idot tolt munkan kivul a kollegajaval. szakmailag jol elvagytok, szuper, de nem hinnem, hogy az esteket meg hetvegeket vele kene toletni. ezt nem is ertem.
a pletykasoregasszonyokat jol ki kell osztani, hogy semmi kozuk ehhez, de szerintem itt a legkisebb baj az, hogy pletykal a varos. a fo problema ott kezdodik, hogy nem erzed szellemileg egyenrangu partnernek a feleseged es inkabb egy kolleganoddel setalgatsz estenkent.. szerintem valami nincs rendben a kapcsolatotokkal amugy sem.
válasza:
válasza:Szerintem azért zavarja mások véleménye, mert eltávolodtatok egymástól.. amire ezek az emberek ezekkel az észrevételeikkel szépen rá is mutatnak.
Addig nem fog megszűnni a kétely benne, amíg ez meg nem oldódik köztetek. Nyilván van benne féltékenység, de nem romantikus értelemben...Vagyis de, merthogy úgy tűnik, belőled csak akkor tudna romantikus gesztusokat kicsikarni ha intellektuálisan beáll melléd. Amire viszont képtelen, vagy nem engeded neki, vagy nem is akar úgy közeledni. Így viszont nagyon szomorú a leosztás. Mivel te elkezdted mástól megkapni azt, amire vágysz, amivel kvázi kinyilvánítottad ország világ előtt, hogy ő ebben kevés neked, nem kapod meg tőle azt amire vágysz. Amit ő úgy interpretálhat, hogy nem tudja megadni neked azt, avagy te nem igényled tőle... Ez pedig hozza is a szégyenérzetet.
Szervezzetek közös programot. Tudd meg mi van vele, mi jár a fejében a napi munkafolyamatokon kívül. Azon gondolkozom, hogy ha egy ilyen nővel nem találod meg a közös hangot, akkor kivel fogod? Mindenképpen gyógyszerészeti kutató kell? Ebből nekem azért felsejlik egy nárcisztikus színezet... Ráadásul abból sem akár milyen. Olyan kell, aki meghallgat, és aki hozzá tud szólni a mondandódhoz.. Ami valljuk be, ezerből egy SE. Most véletlenül a kollégád ebben partner. Na de kérem.. Neked ezek szerint fontosabb a munkád, mint a társad. Én pszichiáter vagyok. A párom tanárnő. Köze nincs nem hogy a lélekhez, de még csak kinyitva az ollót.. a biológiához sem. Mégis tök jól el tudunk beszélgetni így sok év után is. Úgy, hogy abszolút nem érintjük egymás területét. A munkáról bőven lehet úgy beszélni, hogy nem kell hozzá egyfajta közös lexikális tudás...
Nyilván a 20 év az 20 év. Azalatt bőven rá lehet unni a másikra. És már nem tudsz akármilyen régi sztorit elmondani, mert vagy ott volt, vagy hallotta... És el lehet fejlődni a másik mellől. Ez sem kizárt, sőt.. És persze a jól működő kapcsolathoz a közös érdeklődési kör nagyon fontos. De könyörgöm.. Nektek ez adott. A szívsebész és az ortopéd szakorvos esete...
Ha szeretitek egymást és szükségetek van egymásra akkor szervezzetek közös programot. Mindketten külön külön, egymásnak! Ha nem kezdtek el közeledni egymásnak akkor lehet keresni ügyvédet.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!