Házasságban szex?

17. Sajnos én is azt látom, hogy nem egyedi az esetem. Gondoltam már a válásra, de közel az ötvenhez családos férfi létemre ez vakvágány lenne. MEg hát igazából semmi kedvem sem lenne már ismerkedni, arról nem is beszélve hogy nem vagyok már a nők álma. Van családom, eddig arról szólt az életem hogy felépítsek egy biztos alapot. Sajnos arra jöttem rá, hogy mindennek ára van, az hogy minden kerek legyen abban nem hiszek. Biztos izgalmas lehet egy új kapcsolat, de meddig? 3 évente mindig új kapcsolat? Vagy szerető? Nem sok értelme van hosszú távon.

Itt van a 17-es. Nincs otthon szex, pedig vágyik rá. Nálunk dettó. Oké, legyünk egymás szeretői, de valószínűleg lelkileg ez nekünk nem menne. Minket nem ilyen fából faragtak. Ő sem fogja otthagyni a férrjét, a három gyerekét, nem fogja eldobni magától azt, amit eddig elért fizikálisan, lelkileg. Én sem. Könnyű kimondani hogy tarts szeretőt! Válj el! Vannak akiknél ez csak egy szimpla döntés, jó nekik. Én ennél sokkalta mélyebb érzésű vagyok. Ez van.

A szexualitással az a baj hogy nem lehet megjátszani, vagy ha igen, az mindkét félnek extra kínos. Tök mindegy hor hormonszint, vagy csak nem vonz a másik szexuálisan, vagy mint ember, az elszenvedőnek elég fájó.

Mi ma beszélgettünk egy utazás során, a téma a férfiak, nők, társas kapcsolatok, tulajdonságok stb. volt. Milyennek kellene lennie egy férfinak, na ez egy kissé érdekes volt számomra! Mindennel egyetértettem, viszont feltűnt, hogy olyan férfi tulajdonságokat emelt ki, ami rám nem jellemző.

Azt mondta, hogy egy férfi legyen vezető minden körülmények között, egy nő rábízhassa magát. Ezzel nálam az a baj, hogy demokratikus vagyok, mivel házasság, így a megbeszélés híve vagyok. Ha önállóan döntöttem, mindig megkaptam azt, hogy ezt hogy gondoltam. Szerinte nem kell lemenni senkivel sem barátságos hangnembe, tartani kell mindenkivel a távolságot. Én pont hogy barátságos ember vagyok. Egy férfi ne pazarolja el az idejét haszontalan felesleges dolgokra, ugyanis mindennemű hobby az. Ezek után már sértőnek találtam az egészet, mivel mintha ellenem beszélne. Diplomás ember vagyok, jó munkám van, a család anyagi és érzelmi biztonságban van.

Most komolyan, az a baj hogy nem vagyok egy bunkó paraszt? Ja, azok sem tetszenek neki. Összeveszés lett a vége, nem szoktam kiabálni de most megtettem. Megmondtam neki, hogy h*lyének és semminek néz, egy sz*r alaknak, egy értéktelen senkinek. Persze ez nem így van, mondta. Hogyne, az amit nyújtok az jó, de neki az a fajta pusztító őserő kell, ami a tömény férfi. Felőlem innentől kezdve elmehet a peetsába. Én sosem vágnám még indirekt módon sem a fejéhez, hogy nekem meg a nő kedveskedő, érzelmes, kellemes meleg rezonanciákat árasztó személy, aki érdeklődő, óvó. Az a baj, hogy innentől kezdve azt látom benne, hogy egy magam fajta pojácával ő nem áll le. Már pedig én nem leszek egy tirpák paraszt, csak azért hogy férfiasabbnak tűnjek. Nekem sosem volt gondom az emberi kapcsolataimmal, sem nőkkel, sem férfiakkal, sőt, nagyon kevés az az ember, aki negatívan nézne rám.

26. Köszi, értem mire gondolsz! Nem, nincs baj a tömegemmel, nincs rajtam felesleg a BMI indexem 23.06.

27. Sajnos igazat kell hogy adjak, én is azt gyanítom amit írsz! :( Ha olyannal van az ember akkor szexelne éjjel-nappal, ha pedig nem, akkor meg a háta közepére sem kívánja. Valószínűleg ez van nálunk is, de sajnos a feleségem ezt nem érzi tudatosan. Én vagyok neki a 2. férfi az életében, az előző pasi sem volt az álma. Rendes volt, jókat tudott vele beszélgetni, sokat kirándultak stb. A mi kapcsolatunk is távkapcsolatnak indult, évekig heti 1-2X találkoztunk, majd amikor összeköltöztünk, én máshol kaptam munkát, így megint maradt a hétvége. Az egész életünk olyan volt, hogy alig láttuk egymást, amikor igen, akkor meg próbáltunk minél több közös programot csinálni. Aztán összeházasodtunk, majd megint a világ végére raktak, aztán maradt a heti 2 találkozás a mai napig. Valahol azt érzem hogy nem én vagyok neki a FÉRFI, neki valami igazi bunkó paraszt kellene, aki mellesleg több diplomás, érzékeny, akitől megáll a kés a levegőbe ha belép egy helységbe. Aki azonnal leugat bárkit, akitől bef*sik egy komplett kerület, de nem a fizikai erejétől, hanem az ellentmondást nem tűrő férfias kisugárzásától. Neki az ilyen az álomférfi, én ehhez képest barátságos vagyok, csapatjátékos, érdekel más ember véleménye, ha közlekedek, emberek között vagyok, próbálok előzékeny lenni, logokusan cselekedni, átgondolni a tetteimet előre, hogy azokból milyen output-ok jöhetnek létre. Szerinte ez a gyengeség jele, bár nem meri ezt így kimondani. Aztán ha összerakom a képet, akkor egy olyan emberrel kell(ene) neki lefeküdni, aki nem férfias, gyenge, behódoló, mert a tulajdonságaim szerinte ilyenek. Érdekes, mert ezt soha senki nem mondta még rám, a döntéseimet igen gyorsan kell meghoznom a munkám során, aminek következménye akár élet és halál lehet. Biztos vannak nők akiknek én lennék a csúcs, de a feleségem szemében egy gyenge férfi vagyok, mivel nem hoztam az férfiasságommal kiszorítom a levegőt is a teremből stílust.

Ő azt szereti, ha meglát eg pasit, akitől egyszerűen vigyázba állnak az emberek, és azt nem az agresszív stílusával, vagy gladiátor külsejével éri el. Van egy főnöke, aki 162cm magas, és rettegnek tőle területi szinten. Nem kiabál, nem fenyegetőzik, de mindenki istenként néz rá. Na neki ez a FÉRFI.