Ti, hogy viszonyulnátok ahhoz, hogyha a férjetek egy ilyen ötlettel állna elő?

Mi tavaly költöztünk külföldre családostól, úgyhogy ezen túl vagyok.

"Ti, hogy viszonyulnátok ahhoz, hogyha a férjetek egy ilyen ötlettel állna elő?"

Mivel ez egyezik az én céljaimmal, így nekem ezzel nincs problémám.

Én is felszámoltam az otthoni életünket, van amin nyertem, van amit picit sajnálok, de összességében többet nyertünk, én nem bántam meg.

"A másik probléma, hogy egyikünk se beszél Olaszul."

Na ez baj szerintem. Én nagyon jól beszélem annak az országnak a nyelvét ahová jöttünk, azért így sem volt minden 100% zökkenőmentes, és még ismeretségem is volt. nyelvtudás nélkül, ott élő baráti/rokoni segítség nélkül nem túl okos gondolat csak úgy nekivágni úgy, hogy rábök a térképre meg megnéz pár fotót a neten.

"A harmadik probléma a kislányunk. Szerintem nem használna neki, hogyha kiszakítanánk a megszokott környezetéből."

Ez nem így van, saját tapasztalat (és mindenkié az ismerősi körben), hogy a gyerekek tudnak a leggyorsabban alkalmazkodni. Ő pár hét után már vígan csacsog, amíg te még mindig szenvedsz a nyelvvel és hiányolod a megszokott kaját, a nyelvet, mindent.

Nekem a nagyobb 2 hónap után közölte, hogy nem akar innen elmenni, haza már csak látogatóba menjünk. Hiányoznak neki az otthoni barátai, de már itt is vannak haverok, élénkebb társadalmi életet él a még gyengécske nyelvtudásával is, mint én a szinte perfekttel. Azt tapasztaljuk, hogy minél kisebb a gyerek, annál könnyebb a változás. Na meg a suli - nem mindegy, hogy egy kis óvódás tanulgatja együtt a többivel a számolást 20-ig, vagy egy negyedikesnek magyarázod, mi az a foszilis energiahordozó úgy, hogy ő alig tud valamit az adott nyelven. De még ez utóbbi sem tragédia, a gyerekek tényleg hihetetlen gyorsan alkalmazkodnak.

" A negyedik probléma, hogy őszintén szólva nekem se sok kedvem van külföldre költözni."

Ez tényleg probléma, ebben egyetértésre kell jutni.

"Azt mondja neki elege van Magyarországból ő menni akar."

Én voltam így. Sajnos ha ebben megakadályozod, akkor ő nem lesz boldog, ha te nem akarsz menni, de kimentek, akkor meg te fogsz nehezebben alkalmazkodni, megszokni.

Összességében azt mondanám, hogy nem rossz gondolat a kiköltözés, de jól gondolja meg a férjed, keressen a facebookon olaszországi magyarokat, tájékozódjon, a legjobb lenne, hogy nyáron utazzatok arrafelé nyaralni. Szintén saját tapasztalat, hogy térképen és a neten nézegetve minden más... Az a környék, ami tök jónak nézett ki, az személyesen megismerve nem volt szimpatikus, míg az, amit először meg sem akartam nézni, arról kiderült, hogy tök jó kis hely.

Kezdetnek akkor írasd be egy nyelvtanfolyamra...

Aztán majd meglátjátok :D amúgy ha nem szorgalmas ott már elvérzik majd.

Én munka ügyből kifolyólag gyakran jártam Olaszba és a másik ország,ami egyre jobban lezüllik és még a lószarért is megbüntetnek és adót vetnek ki rád az pont Olaszország,ezek után a szememben Olaszországba menni kész öngyilkosság.

A két ismerősöm,aki ott alapított családot is inkább hazajöttek 2-3 éve.

Jó lenne,ha előtte felvennétek a kapcsolatot Olaszországban dolgozó vagy ott élő magyarokkal mit mondanak,mert az én tapasztalatim alapján mondom neked kész öngyilkosság.

Nyelvtudas nelkul bukas.

Nem szabad mindent felszamolni, mert ha nem jon be az otlet, hova mentek utana?

"A harmadik probléma a kislányunk. Szerintem nem használna neki, hogyha kiszakítanánk a megszokott környezetéből."

Ez nem így van, saját tapasztalat (és mindenkié az ismerősi körben), hogy a gyerekek tudnak a leggyorsabban alkalmazkodni."

Hát az azért nem így működik,a szülők sem tudnak olaszul,nem hogy a kislány.

Tök idegen lenne neki az egész,elszakítva a barátoktól,megszokott környezettől......

Istenem, ezek a férfiak mindig kitalálnak v.mit....

Az enyém most épp azt, hogy gazdálkodni akar. A gond csak az, hogy marhára nem ért hozzá egyikünk, se, de adjuk el a nagyvárosi lakást, munkahely otthagy, aztán az isten háta mögött majd de jól elleszünk egy tanyán.

Ezen mostanában sokat veszekszünk. És én is már oda jutottam, hogy menjen, ha akar, de engem, meg a gyerekeket ne rángassa magával a bizonytalanságba.

Neked is ezt javaslom.