Kérlek adjatok tanácsot hogy ne legyek egy házisárkány!?

Hát én tényleg nem értelek.

Ez az ember egy barom, te meg még a seggét nyalod.

- mert velem nem tud kikapcsolódni, nem tudja elengedni magát

- Csak azt várja tőlem hogy mindig fogjam be a számat és helyeseljek.

Éljenek a remek házasságok :)

Velem is beszélt már hasonló stílusban a párom, mondjuk másról, én közöltem vele, hogy bírom a kritikát, de azt szépen mondja, segítő szándékkal, mert soha többé nem vagyok kíváncsi arra, hogy kiakadva, ítélkezve vág a fejemhez dolgokat! (főleg ok nélkül..)

A helyedben megmondanám a férfinek, hogy te megérted őt, és átlátod a nézőpontját, de tiszteljen meg azzal, hogy kedvesen beszél veled, nem kell ahhoz durvának lennie, hogy megértsd, mit is szeretne! Szépen mond el neki, hogy megérdemel egy kis szórakozást a barátaival, de nagyon rosszul estek a szavai, és szeretnéd ha máskor ilyen nem fordulna elő! Ezeket szépen, kedvesen és higgadtan mond, mert különben ugyanabba a hibába esnél, mint ő! Értem én, hogy lehet neki igaza, és most igyekszel a kedvében járni, de azért még nem kellene ilyen módon viselkednie veled!!!

Én pedig azt nem értem meg, hogy egyesek miért akarják tulajdonuknak tekinteni a társukat ? Kérdező, ne vedd magadra, egyáltalán nem Neked szól, általánosságban írtam. Miért jó, ha nem hagyjuk a másikat levegőhöz jutni, nélkülünk is létezni ?

Egy kapcsolat egyáltalán nem arról szól, hogy ismerni akarom a másik minden gondolatát, ettől egy idő után meg lehet őrülni. Igenis békén kell hagyni a másikat, nem csesztetni, ha egyedül akar lenni, vagy olykor kikapcsolódni másokkal is. És ennek kölcsönösnek kell(ene) lennie. Éppen ezek a szabadságok erősítik meg az egymáshoz tartozás érzését, a hiányérzetet, azt, hogy szabad vagyok, bármikor elmehetek, mert bíznak bennem és viszont.

A szabadságból ritkán akarnak kitörni a felek, ha viszont fojtogatóvá válik a kapcsolat, abból előbb-utóbb menekülés lesz.