Jogos-e a felháborodásom, mert már a házasságom múlik rajta!?

Kérdező: tudom, hogy arra írtad, hogy volt és nem arra, hogy most van. Épp, azért, mert volt beosztási problémáitok vannak, amit azzal mentesz, hogy de kijöttök, de pont, azért vagy keserű, mert félsz, hogy nem jöttök, ugyanakkor nem is lépsz, hogy megbeszéld a pároddal. Továbbá azt nem érted meg, amíg keserű vagy, ha el is fogadod a dolgokat, hogy amíg alapvető megélhetési problémáitok nincsenek, addig a férjed a saját keresetéből azt csinál, amit akar, nem felháborodni kell, hanem megértetni vele, hogyha így herdál, akkor bajba fogtok előbb-utóbb kerülni, épp ezért kell megbeszéld vele a beosztási problémáitokat. Továbbá, gondolom neked is van bevételed, te is szépen és nyugodtan oszd be úgy a bevételt, hogy a saját bevételedből meg vegyél olykor magadnak, vagy a gyereknek vmit. És ne görcsölj azon, hogy de akkor mi lesz, ha így mersz tenni.

Egyébként szerintem már az is főgond, hogy enyém-tiéd téma felmerül a házasságotokba, de ez perpill mellékes.

szerintem a férjed nem önző....hanem gyerekes és elkényesztetett. hogy te rontottad el vagy az anyja...mellékes. miért nem visz otthonról kaját és akkor nem kéne vennie naponta? miért kell napi 2 doboz cigi? ha már muszáj cigizni miért nem elég egy? miért nem lehet vele erről FELNŐTT módjára beszélni? én nem itéllek el se téged, se őt, szerintem egy kicsit több szervezéssel és sokkal több FELNŐTT kommunikációval könnyen orvosolható "problémával" állsz szemben.....

nálunk nagyon magas a bejövő pénz (forintban 7 számjegyű, de mivel külföldön élek ezért nem kell túlértékelni), mégis alig elég, mert sok gyerekünk van, és bár sok mindent megadunk nekik (nem 10 babára kell gondolni fejenként, hanem lehetőségekre pl nyelvtanulás ilyenek), szóval a bevéteünk jelentős részét nem ők viszik el. ráadásul mindketten olyanok vagyunk, akiknek folyik a kezéből a pénz. meguntuk, leültünk, megbeszéltük, rendszereztünk, megállapodtunk, mindketten tartottuk magunkat hozzá és nagyjából 3 hónap alatt teljesen rendbe ettük az anyagi helyzetünket, ami a magas bevétel ellenére katasztrófális és tarthatatlan volt.kommunikáció és kompromisszum mindkét fél részéről......pedig nálunk is csak a férjem keres. sok sikert!....jah és mióta tudjuk hová mennyi megy el, azóta sokkal jobban élünk kevesebből, minket lep meg a legjobban, h mennyi megmarad....

Csak most látom mennyi válasz érkezett még. Durva, hogy csak egy ember volt képes valamelyest felfogni mi is a problémája a kérdezőnek és hogyan is szeretné magát beállítani. A kettő egészen más.

"Csak egy tény van, hogy a közös gyerekükkel van gyesen, ebben az esetben nincs az hogy egyik tartja EL a másikat."

Ez jó. Leírtam ugyanazokat a tényeket, melyeket a kérdező MÁR leírt előttem. Erre szerinted mégis csak EGY tény van, hogy van egy gyerek. Öregem, sikerült a lényeget kiragadnod :)

Másik. Már miért ne lenne eltartás? A férfi tartja el a nőt és a gyereket. Ennek az a legegyszerűbb BIZONYÍTÁSI módja, ha az eddigi rájuk költött pénzt, holnaptól nem rájuk költené. A kérdező már most hisztit csap a kielégítetlen vásárlási, fogyasztási igényeiből (vagyis jelenleg az ő szubjektív megítélése szerint már most pénzszűkében vannak).

Mi lenne akkor, ha még ennyit sem kapna. És mi lenne a megélhetéssel,a számlákkal? A férfi nélkül nem élnének meg. Vagyis a támogatása a létfenntartásukat biztosítja. Próbáljanak csak meg a gyesből kijönni, azt hiszem eléggé más arcot húzna fel a kérdező, ha holnap el akarná hagyni a férje és még az eddigi támogatását is elvesztené....ehh. Egyből okafogyottá válna a kérdés.

46: te egy manipulálós, eszelős, vadállat vagy! Az ilyeneknek, mint amilyen te vagy ki tudnám taposni a belét! Remélem sose lesz társad, vagy ha lesz még eszelősebb lesz nálad, és megismerheted magad alaposan általa!

Nyugodtan ki lehet moderálni, vagy le lehet szavazni, ha nem tetszik a reakcióm, de ez egyszerűen már valóban gusztustalan!

Na, már megint :) Most ostoba vagyok, de megint csak kijelented és nem indokolod meg :) Elhiszem, hogy zavar téged az ellenvélemény, de ez egy szabad ország és még jogomban áll veled nem egyet érteni.

Különben is. A kérdésed úgy hanzik "jogos-e a felháborodásom"? Szerintem nem, de te még csak nem is hajlassz a párbeszédre, az érvek-ellenérvek ütköztetésére, csak azt fújod egyfolytában, hogy neked márpedig igazad van, mert igazad van. Mert a tulajdon, aaaaaz a tied. Pont egy oylan dolgot említettél, aminek az égegyadta világon nincs köze a férjed fizetéséhez. Se jogilag, se sehogyan. Ha már itt tartunk még én jobban tudnék érvelni a te igazad mellet, ha annyira akarnám, de nem teszem, mert nem neked van igazad.

Lehet csak én vagyok naív, hogy azt hiszem, mikor egy ember feltesz egy kérdést, akkor válaszokat akar rá kapni, nem bólogatásokat, buksisimogatást, hanem igazságos, pártatlan ítélkezést, már amennyire a helyzet ezt engedi ( a férjed megkérdezése nélkül pl csak a te véleményedet ismerjük, nincs meg ahogy mondani szokták kontradiktórius eljárás, hogy a két fél állításait, védekezéseit megismerhetnénk). Szóval egy eleve nyertes helyzetben vagy, te teszed fel a kérdést, te állíthatsz be mindent, a féjed meg csak nem is tud a kérdésről, nincs lehetősége a "vádakra" reagálni. Megteszem helyette én :D ű

Viccet félretéve, így utólag nagyon úgy tűnik, te már előre eldöntötted, hogy neked igazad van, mert igazad van, nálad van a bölcsek köve és hogy nyerj még egy plussz önbizalmat feltetted a kérdést, úgy is neked ad igazat a többi nő. Így aztán végképp neked van igazad, hisz itt azt mondják és nekik is agazuk van, vbár csak azoknak, akik egyet értenek veled. Akik nem, azok barmok, ostobák ésatöbbi. A férjed meg önző és csak te vagy helikopter :D Ugye, ugye?