Mit jelent szamotokra a feltétel nélküli szeretet a hazasságban?

kedves 7-es én ezt úgy értettem hogy nincsenek hatalmas elvárásaim a másik fele, más szóval ha én pl. rendetlen vagyok akkor a másiktól nem várom el hogy ő viszont tegyen mindig rendet. Nem azt akarom hogy olyan legyen mint én csak nincsenek ostoba,irreális elvárásaim.

Magamból indulok ki például ha pikkelek rá mert megint kint hagyta az edényt az asztalon,ilyenkor belegondolok hogy én is néha kint felejtem és máris elmúlik a duzzogásom, ennyi...

"Az en elvarasom hogy ha en dolgoes o szabad minimum mosogasson el mire hazaerek es legyen meleg vacsi.

na most eppen ezert ha hazaerek a csalodott merges leszek.

Radobbenek az elvarasaim rombolnak"

Ugye ezt nem komolyan írtad??? Nem a te elvárásaid rombolnak, hanem az ő trehánysága.

Én igenis elvárom, hogy a párom gondoljon rám és igyekezzen a kedvemben járni. Volt olyan élettársam, aki hasonlóképp viselkedett, mint ahogy írtad - képes volt azzal fogadni, hogy ugyan csináljak már valami vacsorát, mert egész nap nem evett. Én dolgoztam, ő munkanélküli volt.

Tudod mit? Azt a kapcsolatot meg is érte szétrombolni.

A párommal szemben magas elvárásaim vannak, de magammal szemben is. Minőségi kapcsolatot csak úgy tudsz kialakítani, ha sokat adsz, és elvárod, hogy sokat is kapj. Ellötyögni egy semmilyenben - annak mi értelme? Akkor már jobb egyedül, legalább feleannyi csak a mosatlan :)

11-es, ez azért nem így van! Szerintem a szülői szeretet például a legtöbbször feltétlen, tehát akármit is követ el a gyereke, ő attól még szereti. De még a szülő is rászól a gyerekére, sokszor a felnőtt gyerekére is, ha trehány, sőt sokszor haragszik is rá.

Ha valakit feltétel nélkül szeretünk, az csak annyit tesz, hogy bármit tesz is, szeretjük, de ettől még nem kell a rabszolgájává válnunk, nem kell elfogadnunk mindent, amit csinál. A feltétel nélküli szeretet nem egyenlő a papucssággal.

Számomra a feltétel nélküli szeretet azt jelenti, hogy nyugodtan olyan lehetsz mellettem, amilyen vagy. A hibáiddal együtt. Ellenben ez nem jelenti azt, hogy úgy is maradhatsz... Fejlődni, javulni kell...és ebben tökéletes segítőtársunk a párunk! Nem értek egyet azzal a dologgal, hogy úgy fogadlak el, ahogy vagy..mármint nem tartom helyesnek azt, hogy ha pl. a párunk hirtelen haragú, akkor a tolerancia, az elfogadás és a mit tudom én mi nevében rábólintunk, hogy "hát igen..ő ilyen" és kész. igen, most ilyen! De nem kell ilyennek lennie...ha felismerte, hogy hirtelen felmegy benne a pumpa..akkor el is kezdheti a változást.

Mi az amit abszolút nem tolerálok? Alkohol, drog, agresszió.

Miért lennének rombolóak bizonyos elvárások?

Pl. Elvárom, hogy egy kapcsolatban a párom ne verjen meg, ne terrorizáljon, ne csaljon meg, ne alázzon meg, ne vegyen semmibe stb.

Ne, ezeket ne várjam el, mert az elvárások romboló hatásúak, inkább ÖRÜLJEK, ha lesz olyan szíves és nem ver meg, nem terrorizál, nem csal meg, nem aláz meg, nem vesz semmibe.

De ha véletlenül mégis, akkor ne szóljak érte, nehogy leromboljam a kapcsolatot az elvárásaimmal. :)

Jó, ésszerűtlen elvárásokat nem kell támasztani a másik felé, de nehogy már azt mond, hogy egy kapcsolattól nem várhatunk el jogosan semmit az égegyadta világon.

Szerintem házasságban, szerelmi kapcsolatban nem létezik szó szoros értelemben feltétel nélküli szeretet. Ez azt jelentené, hogy BÁRMIT is tesz a másik, te elnézed, megbocsátod. Ha nagyon szerelmes vagy, ideig-óráig elnézheted, hogy a másik rosszul bánik veled, de egy idő múlva kiszeretsz majd belőle, hiszen azt ki bírná sokáig, hogy csak adok és adok, de semmi jót nem kapok viszonzásképp?

Az meg már egyénfüggő, hogy kinek milyen elvárásai vannak és mennyit tolerál. Meg hát nyilván már eleve az elvárásai alapján keres párt magának az ember. Legalábbis a főbb dolgokban. Például ha valakinek kikötése, hogy a leendő párja ne igyon egy kortyot sem, az nem a kocsma mellett keresi az igazit. Ha pedig már beleszerettünk a másikba és elfogadjuk őt annyira, hogy házasságra adjuk a fejünket, érdemes toleránsnak lenni szerintem. Idővel mindenkinek jönnek rigolyái, apróbb rossz szokásai, amit muszáj ahhoz elnézni, hogy műküdjön a dolog hosszútávon. Nem lehet minden hibácskát kiírtani a másikból kedvünkre.

Ha meg olyan horderejű probléma keletkezik ami már elviselhetetlen, azt közösen kell megoldani, vagy ha ez sehogy sem akar sikerülni, akkor elválni. Egy élete van mindenkinek, nem érdemes végig szenvedni.

Én különben nagyon toleráns ember vagyok, kis igényekkel. Ez talán még a gyerekkorom hozadéka, mindig szeretethiányom volt, kevés önbizalmam. Így én már annak örültem, ha valaki őszintén szeretett és észrevette bennem a jót is, nem csak kritizált. Mert a szüleimtől mindig csak ezt kaptam.

Viszont azt sosem tolerálnám, ha a férjem bántaná a gyerekünket, és a saját érdekeit helyezné az övé elé. Emelett elvárom, hogy őszinte legyen, mert én is az vagyok és ha esetleg már nem szeretne, azt mondja meg, mert úgy már nem sok értelme van a kapcsolatnak.

Kicsit itt most szerintem keveredik két fogalom. Az egyik, hogy valakit feltétel nélkül szeretek, ami azt jelenti, hogy bármit tesz is, szeretem. A másik meg, hogy bármit elnézek neki. A kettő nem feltétlenül fedi egymást. Mert szerethetek én valakit, hogy olyat tesz, amit nem tudok elfogadni, de ettől még nem biztos, hogy elnézem neki ezt a dolgot.

Tehát ha megkérem a másikat, hogy mosogasson el, mert mondjuk ő egész nap otthon van én meg dolgozok, ő meg nem teszi meg, mert ellustulta az időt és ez sorozatosan előfordul én meg szóvá teszem, akkor az nem azt jelenti, hogy én feltételekhez szabom a szeretetemet. Attól még szeretem, hogy nem mosogatott el. Csak piszok rosszulesik, hogy nem tette meg, holott meg is kértem rá, rá is ért, semmi dolga nem volt, mégis késő este nekem kell ezt is. Ennyi.

"Dolgozom egesz nap o szabad Hazaerek ott a mosatlan log a nappaliban nezi a filmet Kaja sehol mosatlan toronyben.

Az en elvarasom hogy ha en dolgoes o szabad minimum mosogasson el mire hazaerek es legyen meleg vacsi.

na most eppen ezert ha hazaerek a csalodott merges leszek.

Radobbenek az elvarasaim rombolnak hiszen igy en mergessen nezek ra o nem erti pedig 100x elmondtam mar neki.

Megoldas nem varok el semmit ha elmosogat orulok neki ha nem megkerem kozossen csinaljuk meg."

Ez tipikusan az az eset, amit ELÖRE meg kell beszélni, MIELÖTT komolyabbra fordulna (összeköltözés) egy kapcsolat.

Mindenki mondja el, hogy hogyan képzeli el az együttélést, és vitassák meg, hogy kinek mi fér bele.

Nekem az, hogy én dolgozm, a másik meg csak póbálja agyonütni az idöt, AHELYETT, hogy a közös munkából kivenné a részét, eleve nem fér bele.

MAGYARUL: ilyen emberrel nem költöznék össze, illetve ha netán elhamarkodottan megtettem, akkor sürgösen külön mennék töle.

Ilyen esetben semmi esélye annak, hogy normális módon kialakított, jó kapcsolat legyen belöle.