Hogyan "neveljem" önállóságra a párom?

Köszi a válaszokat, elolvastam a belinkelt beszélgetést is. Annyival egészíteném ki a történetünket, hogy párom itthonról dolgozik, akkor kel, és annyit dolgozik, amennyit akar, naponta eljár itthonról a haverjaival kiengedni a fáradt gőzt (hétvégén is csak munkamániából dolgozik, nem muszájból) és igen, többet keres mint én.

Munka mellett elkezdtem egyetemre járni(levelező). Nekem napi 1 óra az utazás munkahelyre. Ő nem vezet, én vagyok az állandó sofőr, és saját kocsit vezetek,nem ő fizette nekem.

Én megyek bevásárolni, ő elég válogatós nem sok eszik meg sokfélét, plusz csak frissen jó a kaja, tehát naponta főzök. Én mosok, főzök, takarítok, én szervezek meg mindent, ami az életünkkel kapcsolatos.

Csak annyit várnék el tőle, hogy saját maga után rendet hagyjon, koszos ruhákat ne a földre dobja, hanem a szennyestartóig vigye el, ha evett a tányért tegye be a mosogatóba, nem kell elmosnia, csak ne hagyja az asztalon. Mire én hazaérek kávéscsészék és egy kiló morzsa, koszos tányérok a konyhában mindenfele, koszos ruhák a földön, cigizni kijár az udvarra, de a szemeteszsákot nem jut eszébe kivinni max ha 2-3 napig rágom a fülét, hogy vigye már ki. Valaki jön hozzánk tuti azt gondolja, hogy én vagyok a lusta nőszemély, aki nem csinál itthon semmit, csak eltartatja magát a jól kereső pasijával.

Megcsináltam, hogy hagytam, legyen kupi, azóta nem beszélnek velem anyósék, átjöttek, látták mi van, jól összevesztek velem, mert szerintük én nem viselem jól gondját a fiuknak. Szóval ők nevelték ilyenné.

Mikor összeköltöztünk hétvégente segített takarítani, de ez valahogy kikopott, egyre kevesebbet segített, egyre gyorsabban abbahagyta valamilyen indokkal.

Sokszor beszéltem vele, sokszor kértem, könyörögtem, vagy ordítottam, ilyenkor lesz változás de nem tart sokáig, mindig van kifogás. Mindig "majd, majd, majd"

Nem az a bajom, hogy nekem kell többet megcsinálni, de a 100% ide, 0% oda elég gáz.

Igen, fontos, hogy dolgozzon, előbbrevaló, mint a portörlés, de azért nem kell félteni, van ideje szórakozni, akkor legyen napi 5 perce, hogy ne kupiban üljön itthon. Szerintem nem várok el sokat, amit egy felnőtt ember ne tudna megtenni.

Ezért szerettem volna, ha ad valaki olyan tanácsot, aki átélt már hasonlót, és tartós eredményt tudott elérni. Köszönöm.