Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Lehet így továbbra is együtt élni? Ha igen, hogyan?
A párommal teljesen elhidegültünk egymástól vagyis én biztosan.Ő még azt állíja szeret,de az elmult időszakban én már nem ezt éreztem a részéről.Van 3 gyermekem előző házasságomból akikkel jó ideje nem tudott kijönni,részben az ő hibájukbol is,merthát nem éppen a legjobb,legszófogadóbb gyerekek,de ő sem úgy állt már jó ideje hozzájuk (sokszor trágár szavakkal illette őket stb stb) amit én nem igazán tudtam szó nélkül lenyelni,plusz megestek olyanok,hogy a nyár folyaman többször eltűnt szó nélkül éjszakára (ha én ezt vissza adtam neki én voltam mindenféle rossz,de amikor ő csinálta én meg ne szólaljak érte) ... mikor rájön a "happy" elmegy inni a haverjaival és totál részegen esik be (számomra olyankor kibirhatatlan,mert nem hagy pihenni folyamatosan ki be mászkál,beszél,kelteget,ugráltatna-nem az a kötekedős tipus ilyenkor de ha nem figyelek rá ha ilyrn van mindig oriási vita kerekedik belőle,ha nem pattanok azonnal már elgord mindenfélének)
Ezek a dolgok miatt én úgy érzem nem birom tovább folytatni,nem szeretném ebben a formában a kapcsolatunkat.
De!Van 2 közös gyermekünk is.
Párom azt állitja szeret,mostanaba valamennyit javitott a nagyobb elozo hazassagombol szuletett gyerekeimmel valo kapcsolatan es nalam is probal jobb fenyben feltunni.azt kerte ha nem is szeretem,de legalabb a kozos gyerekeink miatt probaljuk meg,maradjak vele.
Van valaki itt aki hasonlo helyzetben volt,van?Tudnátok tanácsot adni hogyan lehetne ezt helyrehozni,mukodtetni valahogy ezt a "kapcsolatot" bekesen,nyugodtan tovabb?
Egyáltalán volna értelme?
Nem érzek semmit már iránta bárhogy is probálkozom,igy hát a gyerekek miatt még talán,hátha tudnánk továbbra is "együtt" élni.
Köszi aki elolvasta és előre is köszönömazoknak akik tudnak valami tanáccsal szolgálni.
Negativ véleményeket ha lehet nem kérnék,igy is eléggé kikészit ez a helyzet :(
Bocsánat, hogy az anyagiakat feszegetem, de akkor, ha jól olvasom, akkor hazát bérelsz, eltartod az 5 gyereket, és jelenleg GYES-en vagy...
Engedd meg, jogy gratuláljak!
A kérdésem továbbra is az, hogy a nagyobb gyerekeiddel fogsz-e bírni kamasz korukba? Tanulnak-e maguktól, legalább annyira, hogy egy jó szakmát összeszedjenek? És mindezt apa nélkül (az anyagiakat félre téve, csupán a személye az apának sokszor elég, hogy a gyerekek ne nyúljanak kábítószerhez, alkoholhoz, ne logjanak az iskolából). Szóval én ezt igy kérdezem, hogy egy csomó kamaszt ismerek, ezek közül nem egynek széttárja a kezét anyuka, hogy nem tud mit tenni, nem bír a gyerekkel, ès segítsége sincsen....
Ezeket gondold vegig, iszonyú fontos kérdések, fontosabb mint az hogy szerelmes vagy-e?!
*házat
A telefonom állandóan hülyeségekre "javít"...
Utolsó. Nem értem, mihez gratulálsz, az ő élete, nem tudhatod, mért alakult így, meg azért ennél sokkal borzalmasabb dolgokat is csináltak már emberek. Nekem ezek sokkal inkább azt mutatják, hogy önfenntartó, nem az apától függ, ami ebben az esetben megkönnyíti a helyzetet.
Azt hozod még föl, hogy az apuka tud segíteni gyereket nevelni. De segít-e? Mert nekem úgy tűnik, hogy nem túlzottan, bár ez nem egyértelmű a leírásból.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!