Elváljak vagy ne? Régi kérdés tudom, de mégse könnyű.

A helyes szó: egyelőre.

A kérdésre a válasz: zavard el a francba, önmegvalósítson, te meg keress egy normális nőt!

Kedves kérdező!

Hasonló helyzetben voltam\vagyok.

Nálunk annyi volt a különbség, hogy én rengeteget dolgoztam , míg neki jóval több szabad ideje volt. De még így sem tudta a mondjuk úgy női feladatokat ellátni a háztartásban. Ezeket is nekem kellett sokszor úgy hogy havi két szabadnapom volt. És még ő panaszkodott hogy fáradt meg ez meg az. Szintén én is ezt éreztem amit te mondasz, kihasznált, átvert, és még érzelmileg zsarolt, valamit irányítani akart, de ezt a végén már nem hagytam.

Sokszor beszéltünk erről közösen de áttörő változás nem történt. Én is belefáradtam hogy mindent egyedül csináljak. Sőtt még arra sem képes hogy ne rondítson bele egy nap múlva a munkámba , legyen az rendrakás, takarítás, vagy bármi.

Ennek nem így kéne működni, hogy én mindent ő pedig szinte semmit nem tesz bármilyen cél érdekében is. Sokszor elnéztem mikor fáradtan vezettem haza: ott egy nő aki összesöpör a ház előtt, ott egy másik aki füvet nyír, egy mázlista lehet a férje gondoltam. Az én feleségem nemhogy ezeket ( nem is várnám el )de a tipikus női feladatokat sem látja el.

Aztán tudod egyszer csak tele lesz a puttony. Átkattant valami bennem és onnantól tudtam , lépnem kell.

Nyilván ő nem fog , nekem kell mert nem tudok így leélni egy életet, hogy mindennap miatta bosszankodok.

Eljött az a pillanat is mikor úgy voltam engem az sem érdekel ha egyedül maradok hátra levő életemben, de legalább nyugodtan élek. Kiszerettem belőle ezek miatt a problémák miatt . Nem akarom csak őt hibáztatni, én is hibáztam mikor őt választottam. Azt hittem változtatni fog ezeken a dolgokon , nem így lett, csak rosszabb sajnos.

Nekem eljött a pont hogy szakítottam vele.( nekünk is két gyerek, ház stb...)

Kérdés hogy neked mikor jön el, eljön e ?

Sokan nem mernek kilépni kapcsolatokból.

Kifogásokat keresnek, a jó időpontot keresik. De olyan sose lesz!

Persze én is kerestem, 2 évig pedig már akkor éreztem kiszerettem belőle a rossz tulajdonságai miatt. Sajnálom is hogy nem akkor száltam ki, elpazaroltam 2 évet az életemből.

Gondolkozz el ezen. Ha már megromlott a kapcsolat, vagy ő nem akar változtatni, előbb utóbb kiszeretsz belőle. Ne várd meg hogy a tányér dobálást lassák a gyerekek, hanem azt hogy szépen higgadtan elváltok.

Kedves 3-as Hozzászóló!

Ismeretlenül is ráébresztettél,hogy nincs mire várnom.Nálunk már tányérdobálás van,a kisfiam is dobál,ha hisztizik,fezült valamiért.Érte lépnem kell.Nem biztos,hogy mindig az a helyes,hogy együtt maradunk a gyerekért.

A Kérdezőnek:Igen,válj el!De legalábbis költözz el egy időre,hátha észbe kap!

#4 es: jól esik ezt olvasni!

Elvégre ezért lenne ez az oldal hogy segítsünk egymásnak.

Csak a gyerekek miatt nem szabad együtt maradni. Látják ők hogy nincs rendben a dolog a szüleik között, nem hülyék ők, csak gyerekek.

Nekem szüleim együtt éltek sokàig egy rossz kapcsolatban. Láttuk mi a helyzet, és egyre csak rosszabb lett, végül 50 évesen elváltak. Na én ezért írtam nem akarom elpazarolni az életem olyanra aki nem érdemli meg.

Látom nem vagyok egyedül. Én is már 2 éve vívódok ugyanezen okokból. Annyi különbséggel, hogy amikor már én sem csináltam semmit, akkortól a feleségem átvette a férfi munkákat is. Persze csak felületesen csinál mindent.

Nálunk is én tartom el őket.

Szerintem dobd ki, de könnyű ezt mondani. Váláskor a férfit teljesen lenullázzák, kifosztják, és szinte esélye sincs, hogy megkapja a gyerekeket.